Franciaországban egy halott is lehet a házastársunk
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
„Míg a halál el nem választ” – mondja az anyakönyvvezető minden esküvőn. Kivéve azokon, ahol az egyik házastárs már csak lélekben lehet jelen a szertartáson. Van, ahol ez nem számít különlegességnek; Franciaországban a törvény biztosítja a jogot, hogy valakinek egy halott legyen a férje vagy a felesége.
A gyakorlat nagyjából az első világháború idején terjedt el. Néhány nő úgy döntött, hogy örök hűséget fogad a harcmezőn néhány héttel korábban elhullott kedvesének. A francia kormány néhány évtizedet várt, mire törvényszövegbe foglalta a gyakorlatot; ekkor született meg a posztumusz házasság fogalma.
Az időpont nem véletlen. Az ötvenes években átszakadt egy gát a délkelet-franciaországi Fréjusban. A katasztrófában 400 ember halt meg, köztük egy André Capra nevű férfi, aki Iréne Jodart jegyese volt. Jodart kérvényt nyújtott be Charles de Gaulle francia elnökhöz, hogy hozzámehessen Caprához, még akkor is, ha a férfi már elhunyt.
Az eset annyira szokatlan volt, hogy még a média is felkapta, így Jodart tervéről az egész ország értesült. De Gaulle alighanem látott rációt az elképzelésben, a francia kormány ugyanis néhány hónapon belül engedélyezte Jodart-nak a posztumusz házasságot. De nemcsak ő kapott engedélyt, hanem mindenki más is, aki ragaszkodott hozzá; a Polgári Törvénykönyv 172-es cikkelye kimondta, hogy
a Köztársaság elnöke komoly esetekben engedélyezheti a házasság szentségét, ha az egyik házastárs meghalt a formális leánykérés után, és mindkét fél egyhangúlag beleegyezett a házasságba. Ebben az esetben a házasság az elhunyt halálát megelőző naptól fogva érvényes. Az ilyen házasságokkal ugyanakkor nem jár örökösödési jog, és a párnak nem lehet közös házasságból származó vagyontárgya sem.
Ha valaki örök hűséget esküdne a halott házastársának, először kérvényt kell írnia a francia elnöknek. A kérvény innen az Igazságügyi Minisztériumhoz kerül tovább, majd az életben lévő házastárs kerületéhez tartozó ügyészhez. Ha a házasságot az elhunyt fél családtagjai is jóváhagyják, az ügyész visszaküldi a kérvényt az elnöknek. A gyakorlat alapján általában minden negyedik kérvényt el szokták utasítani; az ügyészség csak meggyőző bizonyítékokat fogad el. Utoljára idén márciusban engedélyezték a posztumusz házasságot; a Champs–Élysées-ben lelőtt rendőrhöz a kedvese hozzáment a halála után.
A posztumusz házasságkötési szertartás nagyjából ugyanúgy zajlik, mint a hagyományos esküvők. Apró különbség, hogy amikor a szertartásvezető ahhoz a részhez ér, hogy „szeretni fogod ezt az embert, míg a halál el nem választ?”, a halott felet képviselő személynek múlt időben kell igenlő választ adnia.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
