Megesett már, hogy átvirrasztott egy teljes éjszakát? Esetleg kettőt is egymás után? Akkor biztos felmerült már önben is a kérdés: vajon meddig lehet ezt fizikailag bírni? Mennyi folyamatos ébrenlétet képes elviselni a szervezetünk?

A dolgot azért is nehéz meghatározni, mert már maga az ébrenlét definíciója sem egészen tiszta. Létezik ugyanis az úgynevezett mikroalvás, amit sokszor mi magunk sem veszünk észre, de ha nagyon fáradt az ember, rendszeresen jelentkezik. Tarthat fél percig, de egy töredék másodpercig is, ilyenkor az agy átmenetileg pont ugyanúgy viselkedik, mintha aludnánk. Ez az agyhullámokon jól megfigyelhető, és egyébként egy rettenetesen veszélyes jelenség, rengeteg közlekedési baleset okozója.

Az ilyen epizódok nélküli, ellenőrzött körülmények között, dokumentáltan, orvosi felügyelet mellett történt alvásmegvonási kísérletek közül egy 1965-ös tartja a hivatalos világrekordot, amikor egy Randy Gardner nevű 17 éves amerikai középiskolás 264,4 órát, vagyis 11 napot és 25 percet húzott ki egyfolytában, alvás nélkül. Gardnernél pár nap után koncentrációs problémák, emlékezetzavarok és hallucinációk jelentkeztek. Megesett, hogy John J. Ross, a kísérletet vezető orvos megkérte, hogy kezdjen el száztól visszafelé számolni, és 65-nél azzal állt meg, hogy elfelejtette, mit is kértek tőle. A kísérlet után közel 15 órát aludt egyhuzamban, aztán másnap még 11-et, és azzal ki is heverte a 11 napos kalandot, utólag semmilyen maradandó mentális károsodást nem diagnosztizáltak nála.

Patkánykísérletekben, ahol az etikai megfontolások kevésbé játszanak, ennél sokkal extrémebb szintig vitték az alvásmegvonást. Egy 1980-as kísérletben az állatok agyhullámait mérő műszer a különlegesen kiképzett ketrec mozgó talajához volt kötve. Ha érzékelte, hogy mindjárt elalszik a patkány, megmozgatta alatta a ketrecet, és ha az állat nem akart a ketrec alján levő víztartályba pottyanni, muszáj volt ébren maradnia és megmozdulnia. A patkányok először elveszítették az étvágyukat, aztán a testhőmérsékletük kezdett el abnormálisan ingadozni, végül elpusztultak, nagyjából egy hónapnyi tortúra után.

A tudósok régóta vizsgálják az alvás jelenségét, és még ma sincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogy az miért is szükséges (ahogyan például az álom funkciójára sincs teljes körben elfogadott magyarázat). Az viszont egészen biztos, hogy szükséges, a szervezetünk az alváshoz szinkronizál egy csomó dolgot az emésztéstől az immunrendszer működésén át a test öngyógyító folyamataiig. Alvásmegvonáskor a stresszhormonok (mint az adrenalin vagy a kortizol) szintje a vérben megemelkedik, ahogy a vérnyomás is; a pulzus összevissza mászkál, az immunrendszer pedig vészesen legyengül.

Az alvásmegvonást előszeretettel alkalmazzák vallatási technikaként, a KGB-ről és a CIA-ról is feljegyezték, hogy rendszeresen bevetik. Pár napnyi alvásmegvonás az áldozat akaraterejét teljesen lenullázza, és mivel hallucinációk között, teljes pszichózisban van, utólag nem is emlékszik rá, hogy milyen titkokat mondott el a vallatóinak.

2004-ben a brit Channel 4 tévéadó indított egy valóságshow-t, Shattered címen, amiben a versenyzők 100 ezer font reményében igyekeztek minél tovább ébren maradni. A teljes évad fenn van YouTube-on, itt lehet végignézni, spoiler nélkül annyit árulunk el, hogy 178 órát bírt a győztes.