Mindenkinek vannak keserves, a koránkeléshez fűződő emlékei diákkorából, még azoknak is, akik egyébként jó tanulók voltak. Az abnormális időpontban kezdődő tanításnak évszázados múltja van, pedig a korai iskolakezdés sem a szervezet biológiai óráját, sem az általános alvásigényt, sem a legelemibb evolúciós törvényeket nem veszi figyelembe.

David K. Randall a témáról írt könyvében kifejti, hogy ennek milyen káros következményei vannak. Mert vannak; és nemcsak akadémiai, hanem társadalmi, pszichológiai és érzelmi hatásai is.

A baj középiskolás korban kezdődik. A pubertás idején a cirkadián ritmus – a szervezet belső órája – gyakorlatilag megbolondul: három órával állítja magát előbbre. Kilenckor vagy tízkor ágyba bújni, majd másnap pihenten ébredni szinte biológiai képtelenség. A serdülőkorúak agya nagyjából este 11 óra körül kezdi el termelni a melatonint, az alvást szabályozó hormont, és a hormontermelés még napkelte után is folytatódik. Mivel a melatonin álmosságot okoz,

A felnőtteket ez a probléma nem érinti, mert az ő szervezetükben ébredés után alig-alig van melatonin. A tinédzserek vérében viszont ott kering, és emiatt másra sem vágynak, mint hogy visszabújjanak az ágyba. Ha tisztában vagyunk ezzel a folyamattal, megérthetjük, hogy miért szadizmus diákokat arra kényszeríteni, hogy reggel nyolckor feszült figyelemmel hallgassanak egy iskolai előadást.

Randall megjegyzi, hogy a korai iskolakezdés még azokból az időkből ragadt ránk, amikor a fiataloknak iskola után dolgozniuk kellett, vagy segíteni otthon, a családi gazdaságban. Az ütemtervet ehhez igazították. A tinédzserek cirkadián ritmusa emiatt csak a 20. században vált problémássá. (A tinédzser szót is az 1930-as években alkották meg.) Az iskola utáni munkát azóta felváltotta a szakkör, a zenetanulás, az atlétika és a művészeti körök, de az iskolakezdés időpontja még mindig abnormálisan korai.

Pedig – és ez a helyzet szomorú iróniája – a kialvatlan agy sokkal kevésbé fogékony, így a gyerekek hiába mennek korán iskolába, a fáradtság miatt nagyon kevés új információt tudnak majd befogadni. Arról nem is beszélve, hogy a fáradtság olyan érzelmi problémákat okozhat, mint a depresszió vagy az agresszív viselkedés. A kutatók már nem is a tinédzserkori depresszió következményének, hanem az okának tartják az alváshiányt.

(Dreamland: Adventures in the Strange Science of Sleep | BrainPickings)