Azt remélhetőleg mindenki, aki kicsit is figyelt általános iskolában földrajzórán, tudja, hogy Magyarország legmagasabb pontja az Északi-középhegységben, a Mátrában található: a Kékes 1014 méter magas csúcsa. Ehhez a hazai földrajzi leghez hivatalosan még hat hasonló társul, 1986-ban ugyanis az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) iránymutatása alapján megjelölték az ország hét leg-leg-leg pontját, amik akkoriban a következők voltak:

• Az ország közepe: Pusztavacs községtől északra 1 km (ezt már egy 1978-as OKTH határozat is rögzítette).
• Az ország legkeletibb pontja: Garbolc községtől északkeletre kb. 2,5 km, a Túr első magyar területen levő hídja közelében elhelyezett jel.
• Az ország legészakibb pontja: Füzér-Lászlótanya üdülő, a volt Károlyi vadászkastély kilátója.
• Az ország legnyugatibb pontja: Szakonyfalutól délre, vadászházi erdei pihenő. (Ami alapvetően elég érthetetlen kijelölés, mivel az ország legnyugatibb pontja a Felsőszölnöktől nyugatra lévő Hármashatárkő, avagy Tromejnik.)
• Az ország legdélibb pontja: Beremendtől délre, a Beremend-Kásád közút mellett elhelyezett jel.
• Az ország legmagasabb pontja: Mátra, Kékestető, 1014 m.
• Az ország legmélyebb pontja: Szegedtől (szegedi Tisza-hídtól) délre légvonalban kb. 8 km, Tiszaszigettől nyugatra 2 km-re elhelyezett jel, 75,8 m.

Ez utóbbiról később kiderült, hogy téves, a legmélyebb pont nem a Tisza bal partján, Tiszasziget térségében, hanem a túloldalon, Szeged-Gyálarét térségében van. Az új mérések szerint a tiszaszigeti mélypont nem is annyira mély, csupán 76,7 méter, miközben a túloldali földrajzi mélypont 75,8 méter (azaz annyi mint a korábbi tiszaszigeti téves mérés adata).

Mindezeket csak azért emlegettük föl, hogy a címben emlegetett legmélyebb ponthoz némi kontextussal szolgáljunk. A természeti, földrajzi legektől ugyanis csupán egy gondolati lépés választja el az emberkéznek köszönhető legeket, és azt talán mindenképp érdemes feleleveníteni, hogy az ország legmagasabb pontjához, a Kékeshez (és mondjuk az arra épített 180 méter magas tévétoronyhoz) képest, hol és mekkora volt az ember által alkotott és bejárt legmélyebb pont hazánkban.

Külföldi rekordmélységekre példákat elég hosszan lehetne sorolni, összehasonlítási alapként a Kola-félszigeten végrehajtott szupermély kutatófúrást (12 261 méter, 1989-ben) mindenképp illik megemlíteni, de oda ember nem juthatott le, mivel a cél a föld mélyének tudományos feltérképezése volt*. Az ember járta mélységekben abszolút csúcstartók a dél-afrikai aranybányák négyezer méter mélyen húzódó vágatai, a magyar rekord ezeknek kb negyede, de azért elég impresszív így is, ahogy hamarosan látni fogjuk.

Nem lesz meglepetés: magyar emberek, magyar földbe legmélyebbre bányatevékenység során jutottak, mégpedig a hetvenes években, a mecseki uránbányászat során. Az uránérc kitermelését 1957-ben kezdte meg a Pécsi Uránércbánya Vállalat (később Mecseki Ércbánya Vállalat) Kővágószőlős határában, kezdetben 120-180 méteres mélységekben. Az ebben a mélységben feltárható uránérc mennyisége azonban hamar kevésnek bizonyult, ezért mélyebbre kellett vágni a bányajáratokat: a III. számú bányaüzemben már a felszíntől számított 430 méteres (a tengerszint alatt 120 méteres) mélységig fúrtak le, majd az újabb bányaüzemnél már az egy kilométeres mélységet is meg kellett haladni.

Ez a hazai bányászat történetében addig nem látott kihívásokkal járt: minden korábbinál hatékonyabb szellőztetőrendszert kellett kiépíteni, a kilométeres mélységben uralkodó 45 fokos meleg miatt gondoskodni kellett a levegő hűtéséről. A bányászokra komoly egészségkárosító veszélyek lestek: a kőzetmeleg miatt megnőtt a levegő kvarcpor tartalma, ami szilikózishoz, míg a felszabaduló radon (színtelen, szagtalan és radioaktív nemesgáz) tüdőrákhoz vezethetett.

1975-ben érték el az V. számú bányaüzem aknái a legnagyobb mélységet:

ami az ország történetében az ember által bejárható legnagyobb mélység lett. Ha volt pokoli munkahely az országban, akkor a mecseki tárnák 53 Celsius-fokos hőmérsékletű, poros, radioaktív levegőjű járatai biztos azok voltak. Hogy ennél mélyebbre nem jutott a mecseki uránbányászat, az nagy részben a Szovjetunió hanyatlásának, majd a rendszerváltásnak, és az azt követő 1997-es bezárásnak köszönhető. 10-12évvel ezelőtt még szó volt arról, hogy újraindulhat a kitermelés, de 2014-ben leálltak az erre irányuló projekt előkészületei, úgyhogy szinte biztos, hogy ez a rekord jó ideig rekord is marad.

*Olvasói jelzés alapján mindenképp érdemes hozzáfűzni, hogy a Makó-7 jelű szénhidrogén-kutató fúrás talpmélysége 6085 méter volt, illetve a recski mélyszinti kutatóaknák (I. és II.) 1250 méter mélyek voltak, 900 és 1100 méter mély vízszintes vágatokkal összekötve.

** Egyes források szerint 1983-ban ennél mélyebbre, 1300 méteres mélységig hatolt Magyarországon az ember által bejárható legmélyebbre hatoló vakakna.