A zsiráfok azért nem alszanak rendesen, mert állandóan esznek
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Láttak már alvó zsiráfot? Könnyen lehet, legfeljebb nem tudták, hogy éppen alszik. Sokáig a természettudósoknak sem tűnt föl, hogy a zsiráfok szoktak aludni. Feltételezni persze feltételezték; hiába nem értjük pontosan, hogy mire való az alvás, azt tudjuk, hogy az emlősöknek szükségük van rá. Miért pont a zsiráfok ne aludnának?
A kétkedésre az adott okot, hogy a zsiráfok – a Föld legmagasabb szárazföldi élőlényei – szinte soha nem mutattak semmilyen, alvásra utaló jelet. Az állatok az idejük nagy részét magas fák lombozatának lelegelésével és kérődzéssel töltik. Hogyan fér ebbe bele az alvás? Vagy ha belefér, miért nem látjuk ezt gyakrabban? Az ugyanazon az égövön élő oroszlánok napi 20 órát alszanak – igaz, nem mély alvásban, hanem örökké ölésre készen, félálomban.
Egy holland tudóscsoport állatkertben végzett tanulmánya derítette ki, hogy
a zsiráfoknak valójában háromféle alvási periódusa is van, de ezek közül a leghosszabb is csak néhány percig tart.
A három periódus az álló, a fekvő és a paradox, ami egy másik elnevezése a REM (rapid eye movement) fázisnak. Az embereknél a REM a mélyalvás fázisa: ilyenkor a szemgolyó gyorsan mozog a szemhéj mögött, innen kapta a nevét. Az álmok is mélyalvás közben szoktak kialakulni, de ennek a fázisnak a beindulása hosszabb időt vesz igénybe. Legalábbis az embereknél. A zsiráfoknál – a vizsgált esetek 24 százalékában – a REM fázis alig egy percig tartott.
Fekvő alvásnál a zsiráfok óvatosan összehajtogatják a lábaikat – mintha egy toronydaru lebontaná saját magát –, és a fejüket a fenekükre vagy a talajra hajtják. Ilyenkor úgy néznek ki, mint a fejüket a szárnyuk alá szorító alvó hattyúk. Főleg borjúkorukban szoktak így aludni; felnőttként is, de akkor legfeljebb néhány percig.
A zsiráfok álló alvása valójában megkülönböztethetetlen az ébrenlétüktől. Csak az árulja el őket, hogy ilyenkor a nyakuk egy kicsit jobban előredől, mint séta közben, és mivel kérődzők, ezért látszik, hogy a nyakukon alábbhagy az izommozgás. Csupán ebből lehet következtetni rá, hogy éppen ébren vannak-e, vagy elbódultak.
Összességében a zsiráfok átlagosan 30 percet töltenek alvással egész nap, amivel az állatvilág rekorderei közé tartoznak.
A rövidalvások oka, hogy a zsiráfok állandó veszélyben vannak a ragadozóktól. Ébren, csúcsformában akár 35 kilométeres óránkénti sebességgel tudnak szaladni, és a puszta méretük is elrettentő lehet - de fekve vagy figyelmetlenül könnyebb célpontok lennének. A feltápászkodásuk túl körülményes folyamat; nem véletlen, hogy a borjakat is az éberen őrködő anyák szokták védeni, hogy zsiráfkölykök rendesen kipihenhessék magukat.
Az emésztés szintén szerepet játszhat a zsiráfok furcsa alvási szokásaiban. Mivel kérődző állatok, állandóan felböfögik a félig megemésztett élelmet, hogy még alaposabban lebonthassák. Mivel a táplálkozás a zsiráfok idejének 75 százalékát is kitöltheti, és ez igen aktív folyamat, nem pazarolhatják az idejüket olyan úri huncutságokra, mint az alvás.
(Thomson Safaris | Sciencing | NCBI)