Alváshiánnyal dolgozni pont olyan, mint részegen
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A világ meghódítására készülő technológiai vállalatoknál gyakori, hogy az alvást és a pihenést gyengeségnek tartják, és szinte versenyt csinálnak a túlórázásból, hogy megmutassák, mennyi energiát tettek a cég fejlesztésébe. A startupok befektetőinek azonban nem amiatt kell aggódniuk, hogy az általuk feltőkésített vállalkozások vezetői időnként nyaralni is elmennek, hanem hogy alszanak-e eleget.
Az alváshiány pontosan úgy hat a teljesítményre, mint az alkohol
Erre hívta fel a figyelmet Julia Kirby, a Hardward Business Review című lap szerkesztője, aki nagyon berágott a dolgozókat túlterhelő munkakultúrára. Nyilvánvaló, hogy sehol sem látják szívesen a részeg dolgozókat, márpedig a tudományos kutatások alapján az alváshiánynak esetenként rosszabb is a hatása, mint az alkoholnak.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint 10-26 óra ébrenléti idő között az emberek teljesítménye minden egyes ébren töltött órával annyival csökkent, mintha 0,004 százalékkal nőtt volna a vérükben az alkoholszint. Aki 17 órán át folyamatosan ébren van, annak a kognitív teljesítménye olyan szintre esik le, mintha 0,05 százalék lenne a véralkohol-koncentrációja. Nagyjából ekkora koncentrációval számolhat egy 85 kilogrammos ember, ha egy órája megivott egy pohár sört. 24 óra ébrenlét viszont már 0,10 százalékos koncentrációnak felel meg, és ilyen alkoholszintnél már bűncselekmény lenne autó volánja mögé ülni.
Kirby szerint nagy hiba, hogy miközben a táplálkozás és a testmozgás fontosságáról mindenhol ódákat zengenek, az egészséges élet harmadik alappillérét, az alvást teljesen elhanyagolják.
Szerencsére történnek előrelépések a nyugodtabb alvás érdekében. Jelzésértékű, hogy a 2017-es orvosi Nobel-díjat a cirkadián ritmust meghatározó molekuláris mechanizmus felfedezője kapta meg, és az Egészségügyi Világszervezet is külön kategóriát adott az alvásproblémáknak a betegségek osztályozásában.
A rendszeres rossz alvás okozhat:
- anyagcsere-betegséget,
- a bélflóra változását,
- az immunrendszer károsodását,
- cukorbetegséget,
- elhízást,
- növelheti a rák kockázatát.
Magyarán hosszú távon sem mondható jó befektetésnek az alvás helyett munkával és/vagy szórakozással töltött idő.