A világ egyik legnagyobb csokigyárának egy iskola a tulajdonosa
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Hogy melyik a világ legnagyobb csokigyára, azt a valóságban nem olyan egyszerű megválaszolni, mint a Willy Wonka-filmekben. Ezek a cégek az édesség mellett általában kismillió más dolgot is gyártanak, így némi ügyeskedéssel kihozható a csoki piacvezetőjének a svájci Nestlé, az olasz Ferrero, az amerikai Mars, vagy a szintén amerikai Hershey is. Utóbbi a legkevésbé ismert Magyarországon, sőt úgy általában Európában, de az óceán túloldalán nagyon népszerű, az éves forgalma 7-8 milliárd dollár körül alakul, a tőzsdei értéke 30 milliárd, ami forintban olyan 8,8 billió. Csak hogy tudjuk mihez viszonyítani: ez több mint a háromszorosa a legnagyobb magyar cégként ismert Molénak.
A legnagyobb tulajdonosa pedig egy általános és középiskola, amit eredetileg árva gyerekeknek alapítottak, ma pedig a világ leggazdagabb iskolái között tartják számon.
A céget Milton Hershey alapította és nevezte el szerényen saját magáról 1894-ben. Hogy hogyan vált a világ egyik legnagyobbjává a cég, hosszú történet, és most ugorjuk is át elegánsan (itt olvashat róla bővebben; itt meg arról, hogyan kotyvasztották össze a világ legrosszabb csokiját a hadsereg kérésére, és segítettek vele megnyerni a második világháborút), és térjünk át a főnök magánéletére.
Mr. Hershey 1898-ban házasodott össze Catherine “Kitty” Sweeneyvel, de hamar kiderült, hogy a párnak egészségügyi okokból nem lehet gyereke. A csokibiznisz akkoriban már jól futott, így Hershey örömmel támogatta, hogy a felesége az anyai ösztöneit egy árva gyerekeknek létrehozott iskola alapításában és támogatásában élje ki.
A Hershey Industrial School 1909-ben, Philadelphia városa mellett nyitotta meg kapuit egy kisebb kastélyban, egy 2 négyzetkilométeres birtok közepén. (Ma már körbenőtte a város, a környéket nem meglepő módon Hersheynek hívják.) Eleinte kizárólag árvaházakból vett át fiú diákokat 8 és 18 év között, később már fogadott olyan diákokat is, akiknek volt családjuk, csak nem tudták kifizetni a taníttatásukat. Bentlakásos és persze ingyenes volt, komoly hangsúllyal a vallásos nevelésen. Az első évben 10 diák tanult az iskolában, 1914-ben már 40 fővel indult az új osztály.
1915-ben Mrs. Hershey hosszú betegség után meghalt, a férje három évtizeddel élte túl, de egészen a 88 éves korában bekövetkezett haláláig egyedül maradt. Az életét innentől a cég felvirágoztatásának és a felesége emléke megőrzésének szentelte. Örököse nem volt, a teljes vagyonát, beleértve a cégben a tulajdonrészét, az iskolára hagyta, pontosabban az iskolát irányító vagyonkezelőre, a Hershey Trustra.
A csokigyár 1978-ban tőzsdére ment, amivel az iskola végképp dúsgazdag lett. Az tulajdonrésze ezután kisebbségire zsugorodott a csokigyárban, de a különleges részvénystruktúra miatt máig megvan a többsége az igazgatótanács szavazásainál, vagyis az iskola vezetése nagyjából azt csinál a céggel, amit akar.
Az iskola ma “pre-K to 12” rendszerben működik, vagyis a bölcsődétől az egyetemi felvételiig tart, és persze ma már nem feltétel a bejutáshoz a hátrányos társadalmi helyzet. (Viszont elég sok szegény sorból származó diákot vesznek fel a mai napig.) Tandíj máig nincs az 1900 diáknak. Nem is nagyon kell, a Milton Hershey School (ma már ez a hivatalos neve) a maga 13 milliárd dolláros vagyonával a világ leggazdagabb iskoláinak egyike; ebből a szempontból olyan híres magánegyetemekkel játszik egy ligában, mint a Harvard, a Yale vagy a Princeton – érdekes módon ezeken van tandíj, nem is kevés.