Most tél van és csend és hó és halál

– ennél pontosabban nem is fogalmazhatott volna Vörösmarty Mihály, ugyanis egy hóesés után minden egy kicsit lehalkul a világban. A nagy kérdés persze, hogy minek is köszönhető ez a kísértetiesen nagy csend.

Néhányan a Redditen olyan megfejtésekkel próbálkoztak, miszerint „a madarak az odújukba bújnak“, vagy hogy „a lassú hóesés lelassítja a gondolatainkat is“, a valódi ok viszont a fizikában rejlik – konkrétan a hópelyhek alakjában és összetételében.

A rezgésekkel és hullámokkal foglalkozó tudományág, az akusztika egyik alaptétele, hogy azok a szigetelő felületek, amikben kis lyukak vannak, nagyon hatékonyan tudják elnyelni a hangot. Emiatt fedik le habszerű anyaggal például a hangstúdiók, rádióstúdiók falait is. A hó pedig a habhoz hasonlóan olyan porózus anyag, ami elég jól el tudja nyelni a hangokat: egyszerre csökkenti a hangerőt és a visszhangzást is.

Ahogyan a hó ellepi az utcákat, és befedi az autókat meg a házakat, egyre jobban csillapítja a külvilág összes zaját

– magyarázta David Herrin, a Kentucky Egyetem akusztikával foglalkozó mérnökprofesszora.

Míg az eső általában okoz némi zajt, addig a hópelyhek között a felhalmozódás miatt elvesznek a hanghullámok. A hangelnyelő képességet egy 0 és 1 közötti skálán mérik, a mérések alapján pedig a hó 0,5-0,9-es erejű hangelnyelésre képes. Pár centi hó akár a hangok 60 százalékát el tudja nyelni.

A hópelyhek persze esés közben hoznak magukkal némi zajt, de ezek olyan magas hangtartományban vannak, hogy az emberi fül nem tudja észlelni őket – mondta Lawrence Chum. Az emberrel ellentétben viszont a farkasok, a denevérek és a madarak hallják ezeket a hangokat – ez egyfajta veszélyjelzés is nekik, így ilyenkor a menedékükbe vonulnak.

A halak pedig Chum szerint egy tehervonat hangját fedezhetik fel a hóesésben – már ha egyáltalán értik, mi az a hóesés, és mi az a tehervonat.

Amit nem nyel el a hó, azt megkapja a világűr

És hogy mennyire tud vastag lenni egy hótakaró? Bernadette Woods Placky meteorológus szerint 25 milliméternyi eső körülbelül 25 centiméter hónak felel meg. Ez az ökölszabály jól mutatja, milyen vastag tud lenni a hó a fagyás miatt – és minél hidegebb az idő, annál pelyhesebb a hó is, a pihék közötti hely még nagyobb teret tölt ki, így a hangokat is jobban elnyeli.

Azonban a havazás után nem tart sokáig a csendes éj: „Amint a hó kemény és jeges lesz, a hangok visszapattannak róla, és ilyenkor már nem is annyira csendes a külvilág“ – mondta David Harrin. Ez persze nemcsak a hangokkal, hanem a gyerekzajokkal is magyarázható, keményebb hóból ugyanis könnyebb hógolyót vagy hóembert faragni, mint a pelyhesből.

A hangelnyelés mellett a hőmérséklet is fontos tényező a hócsend kialakulásában, ugyanis a hangok a hidegebb légrétegek felé hajlanak. A hideg levegő sűrűbb a melegnél, a hang pedig lassabban halad át a sűrűbb anyagokon. Ha esik a hó, akkor a felszín közelében általában melegebb a levegő, mint az afölötti légrétegekben – így a hanghullámok inkább felfelé, a kevésbé sűrű rétegekbe távoznak, a légkörön túl egészen a világűrig.

A tudományos magyarázat szerint tehát a havas felületek elnyelik a hangokat, így azok felfelé, a világűr irányába mozognak. Ez pedig azt eredményezi, hogy a közeli hangokat még tisztán hallja az ember, de a távolabbiakat már elnyeli a környezet. A téli csend létrejöttében viszont benne van az is, hogy kevesebb ember megy ki az utcára, vagy indul útnak autóval a jeges utak miatt – ennek köszönhetően pedig néhol az égegyadta világon semmi nem zavarja meg a nyugalmat.

(Borítókép: Normafa hóesés után 2019-ben. Fotó: Bődey János / Index)