A tudomány alapelve, hogy igyekszik minden kérdésre megfelelő, igazolt és empirikus tapasztalaton alapuló válaszokkal szolgálni. Vagyis ha az a kérdés, hogy pontosan hogyan terjednek a betegségek, akkor megvizsgálja ennek a kérdésnek minden aspektusát. És ha azt már mindenki tudja, hogy a tüsszentéssel vagy köhögéssel át lehet adni egymásnak vírusokat és baktériumokat, akkor felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a szellentéssel. A tudomány pedig nem válogat, nem finnyáskodik, hanem nekiáll dolgozni a válaszon.

Hogy ez mennyire foglalkoztatja az embereket, azt az is bizonyítja, hogy a kínai járványügyi központ pekingi irodája kiadott egy hivatalos tájékoztatást is arról, hogy az új koronavírus esetében az alsónemű kellő mértékű védelmet jelent a vírus terjedésében, egészen addig, amíg valaki nagyon közel nem hajol egy fertőzött csupasz fenekéhez. 

A furcsa bejelentést azután tették, hogy elkezdett terjedni az emberek között, hogy a fertőzést sunyin eleresztett távozó gázfelhő is terjesztheti. A félelem akkor hatalmasodott el az embereken, amikor bejelentették, hogy székletmintából is sikerült kimutatni a vírust, az emberek pedig attól tartottak, hogy ha ennyire ellenálló dologról van szó, az akár a szellentéssel is terjedhet. 

A tudósok nem zárták ki teljesen az eshetőséget, hogy valaki így is megfertőződhet, de ennek az esélye elhanyagolhatóan minimális. Egészen pontosan az kell hozzá, egy fertőzött ember alsónemű nélkül meglehetősen nagy mennyiségű gázt engedjen el, amit valaki kifejezetten közelről beszív. Hogy egy ilyen esetben egészen pontosan, százalékos arányaiban mekkora a fertőzés valószínűsége, azt nem részletezték. 

Tudományos kísérlet is született a témában

Az egész onnan indult, hogy 2001-ben egy lelkiismeretes  ausztrál nővér, természetesen névtelenül, feltette azt a kérdést a tévében tudományos műsort vezető dr. Karl Kruszelnickinek, hogy beszennyezheti-e a műtőt, ha ott ereszti el magát észrevétlenül. A kérdés megválaszolásában Luke Tennent mikrobiológus segédkezett, aki nem elméleti síkon szeretett volna válaszolni. 

Szóval fogtak két petricsészét, és Tennent egyik kollégáját megkérték, hogy jó közelről, egészen pontosan öt centiről eressze bele a távozó gázokat. Az egyik csészébe alsóneműben, a másikba ruházat nélkül. Az első petricsésze teljesen tiszta maradt, a másikból azonban ki tudtak tenyészteni baktériumokat, ami bizonyította azt az elméletet, hogy az alsónemű megfelelő védelmet jelent. A második esetnél viszont felmerült az a kérdés: hogyan lehetséges ez, és mennyire fertőző dologgal áll szemben az egészségügy? Arra a következtetésekre jutottak az eset alaposabb tanulmányozása során, hogy a szélerősség sodor magával néhány bőrsejtet, amikor távozik a gáz, az ezzel tartó baktériumok pedig leginkább a bélflóra barátságos baktériumai, amilyenek például a joghurtban is vannak, csak más tálalásban.