Hogyan alszik a kutya? És a cica? Vajon alszik-e a ló? És a halak? A legtöbb állat alvási módszerét már felfedezték a kutatók, viszont a madarak alvási szokásait sokáig homály fedte. A Max Planck Intézet kutatója, Niels Rattenborg és munkatársai elsőként bizonyították be, hogy 

A MADARAK REPÜLÉS KÖZBEN IS TUDNAK ALUDNI.

Kutatási eredményüket a Nature Communications tudományos szaklapban tették közzé. Az egyik legmeglepőbb felfedezés, hogy repülés közben egyik, vagy éppen mindkét agyféltekéjük inaktív. Külön érdekesség, hogy a tájékozódási képességeik még akkor sem romlanak le, amikor az agyuk a REM-fázisba lép, pedig ez az izomtónus ideiglenes elvesztésével jár.

A kutatók számára érthetetlen jelenséget az adta, hogy egyes madárfajok, például a vándoralbatroszok folyamatosan repülnek, de eddig nem értették, hogyan alszanak. Delfinek esetében már ismert volt egy megoldás. A vízi emlős úszás közben egyik agyféltekéjével aktív (ezért úszik és nem süllyed el), a másik azalatt pihen. A kutatócsapat ezután földön gubbasztó kacsákkal végzett kísérleteket, mely a delfineknél működő agyi működést mutatott. Ezt követően a tudósok már erősen gyanakodtak arra, hogy a vándoralbatroszban (és a többi, vonuló, vándormadárfélében) kifejlődött a repülés közbeni alvás képessége. 

Rattenborg és kollégái ezért a madarak agyi aktivitását vizsgálták meg. Céljuk az volt, hogy megállapítsák, az alvás valamelyik fázisa, a lassú hullámú alvás (slow wave sleep, SWS), vagy a gyors szemmozgás (rapid eye movement, REM) fellép-e náluk.

Fél szemmel repülni

A kísérlethez fejlesztettek egy miniatűr EEG szkennert. Az eszközt a madarak fejére csatlakoztatták, így leolvashatóvá vált az agyi aktivitásuk, pláne, hogy a szkenner követte a madarak fejmozgását is. Mivel az albatrosz magasan és hatalmas távban repül, a kutatók először vizsgálati alanyként a Galápagos-szigeti fregattmadarakat választották. Ők állandóan az óceán fölött repkednek, zsákmányra vadászva. Megdöbbentő volt, hogy

Napközben a madarak agya aktív maradt, de a napfelkeltével, amikor a nagyobb aktivitást igénylő vadászat helyett sima repülésre váltottak, az agyukban megkezdődött az SWS – igaz, csak néhány percre. Érdekes eredmény volt az is, hogy néha csak az egyik agyfélteke van SWS-állapotban, máskor azonban ez mindkét agyféltekéjükre kiterjedt.

Következtetésük az volt, hogy a madaraknak nincs szükségük fél agyféltekés alvásra a repülési képességek megtartása érdekében. Bár ez a fázis viszonylag gyakran fellépett, mindig olyankor következett be, amikor a felfelé szálló légáramlatokat lovagolták meg a madarak. Vagyis a madarak fél szemmel aludtak, szó szerint. A másikkal talán arra figyeltek, hogy nehogy egy társukkal ütközzenek.

Az alvó madaraknál a REM fázis is fellépett alkalmanként. A kutatóknak ez óriási kockázatnak tűnt. A gyors szemmozgás alvási szakaszában az emberi agy álmodik. Egy madárra nézve nem lenne életveszélyes, ha repülés közben kezd el álmodni? Ráadásul az izomtónusuk megszűnik. A madaraknál azonban ez nem úgy működik, mint az emlősöknél. Náluk a REM fázis ideje csak néhány másodperc, ami alatt, ha egy kicsit meg is ereszkednének is, a repülési szokásaik nem változnak. Az EEG-vel megfigyelt fregattmadarak átlagosan 42 percet aludtak naponta, szárazföldön akár 12 órát is. Kész csoda, hogy ilyen feltételek mellett életben maradnak. A kísérlet következő fázisában vándoralbatroszon alkalmazták a kutatók a tapasztaltakat és kis híján hanyatt estek az eredménytől: az albatrosz még a fregattmadárnál is kevesebbet aludt.

Az örökrepülő viharmadár

Az albatroszfélék családjának 22 tagja van, ezek közül 20 komolyan veszélyeztetett – elsősorban az emberi tevékenység, azon belül is a halászat miatt. Az vándoralbatrosz szárnyfesztávolsága 330 centiméter is lehet, ez az egyik legnagyobb. Átlagosan 50 évig élnek, de az egyik meggyűrűzött példány, akit Wisdomnak (Bölcsesség) neveztek el, több mint 64 évig élt. Wisdomot 1956-ban gyűrűzték meg; 2016-ban adott életet a negyvenedik utódjának. A repülést kizárólag szaporodási céllal szakítják meg: a madarak nagyon hosszú párzási ciklussal rendelkeznek. A fiókák 1 évig maradnak a szülőknél, így egyes fajok csak 2 évente szaporodnak. Telepszerű fészkeiket hegyfokokra építik, fűből, mohából és sárból keszítik őket a szülők. Egyetlen, 10-11 héten keresztül költött tojásból áll a fészekalj, ezt felváltva őrzik, míg a másik táplálkozik (halakkal, tintahalakkal).

Udvarlásuk az állatvilágban egészen különleges és megható, egyetlen társuk van egy életen át.

 Borítókép: Getty Images Hungary / picture alliance