Minden idők legnagyobb lottózója kétségkívül Voltaire, a felvilágosult gondolkodó volt. Egy matematikus barátja fedte fel a titkot, hogy ha a francia állami lottón megjátsszák az összes számkombinációt, még akkor is tetemes nyeremény üti markukat. Már csak meg kellett szervezniük, hogyan kerüljön hozzájuk a megfelelő számú szelvény. Körbejárták módosabb ismerősi hálóikat, kitöltették velük a szelvényeket, a fődíjon pedig megosztoztak. A terv ragyogóan bevált, hiába dohogott a hatóság, az akció minden elemében törvényes volt.

Kisorsolták a politikusokat

Hasonló sorsjátékokról már 500 évvel ezelőtt vannak feljegyzések Flandriából és Burgundiából. Évente pár alkalommal rendezték a húzásokat, a fődíj pedig valamilyen tárgynyeremény volt. Mivel ezeket körülményes volt pénzzé tenni, nem is örvendtek túl nagy népszerűségnek az efféle tárgysorsjátékok. Nem úgy a pénznyereményes változat. Akárhányszor meghirdették, többnyire minden szelvény elkelt. Elsőként az ötöslottónknak megfelelő 5/90 játék terjedt el széles körben.

Majd számokra cserélték őket

Még az 1500-as években a Genovai köztársaságban vált szokássá, hogy a várost irányító nagytanács tagjai közül minden évben ötöt lecseréltek. A helyükbe érkezőket pedig sorsolás útján választották ki, először 120, majd 90 jelölt közül.

Az embereket nem feltétlenül hozta lázba a politika, annál inkább az, hogy fogadásokat kezdtek kötni egymással, ki talál el többet a bekerülő szenátorok közül. Fogadóirodák alakultak, és házról házra járva annak ígértek nagyobb nyereményt, akik több új tanácstag nevét is eltalálja.

Később a jelöltek számokat kaptak, majd az egész levált a választási ceremóniáról, és önálló szerencsejátékként új életet kezdett. Az első mai értelemben vett lottósorsolást szintén Genovában rendezték 1620-ban.

Magyarországra 1763-ban érkezett meg az 5/90-es, később lutri néven ismert játék. 1895 és 1950 között évente csak párszor, 1956-tól viszont már hetente sorsoltak. Az első főnyereményt a budapesti özvegy Ring Sándorné vitte haza 1957 április 11-én.

méghozzá azért, mert Misi fia 23, Marica lánya 26, Sanyi fia 33, Laci fia 37, ő maga pedig 66 éves volt akkor. Nyereményét nyilvánosan vállalta, sokáig a lottó reklámarca is volt, nem csoda, hogy

Annyira, hogy a Szerencsejáték Zrt. adatai szerint a tippek fele a 31-ig terjedő számokra és a klasszikus szerencseszámokra (1 és 39 közötti számokra) érkezik, ami arra utal, hogy sokan tippelnek dátumok alapján.

Mi ezzel a gond? Hiszen mind a kilencven szám kihúzásának ugyanakkora az esélye, hétről hétre. A telitalálat valószínűsége, minden héten, 1:44 millióhoz. 

A probléma az lehet, hogy ha sokak által kedvelt számok közül húzzák ki az öt nyerőt, akkor nyertesként kénytelenek leszünk másokkal osztozkodni. Célszerű tehát olyan számokat megtenni, amelyek senki másnak nem jutnak eszébe.

Elég csak eredetmondákat, mítoszokat, meséket nézni, és szembetűnő, hogy a kitüntett számok között több a páratlan.  Ahogyan a tíz leggyakorabban megjátszott lottószám között is. Ráadásul többségük tökéletes (prím) szám, vagyis csak önmagával és 1-el osztható. 

13	78224
19	75761
3	73267
7	70695
5	63420
9	62687
4	61270
21	60469
23	58529
27	57911

Valamiért tartunk a számskála végétől. A  tíz legelárvultabb szám közül ugyanis hat darab is 80 feletti. Érdekes, hogy három kerek tízes szám (40, 60, 80) is szerepel az elhanyagoltak listáján. 

84	34044
89	33447
85	33292
40	33152
87	32672
88	32288
82	31083
60	30414
61	30117
80	29492

Az pedig kifejezetten furcsa, hogy háromszor jobban szeretjük a végzetes 13-ast (a szelvények 9,6 százalékán megjátsszuk), mint a szegény a 80-ast (csak 3,6 százalékán, az átlagos 5,5 százalék helyett).

Vicceskedünk, vicceskedünk?

Pedig nem kéne. Egyáltalán nem vagyunk eredetiek, ha a legendás 1-2-3-4-5 számsort ikszeljük be. Ha mégis így teszünk és beütne a ménkű, akkor 1340 honfitársunkkal kell osztoznunk a nyereményen. Az eddigi rekordnyeremény  6,4 milliárdos  összegéből pedig csak rongyos 4,8 millióhoz jutnánk.

Nem leszünk szemfülesebbek akkor sem, ha a 86-87-88-89-90 számötöst tesszük meg. Egy átlagos héten 264 másik ravasz játékos is azt gondolja, márpedig ő nem fog beleesni az amatőrök csacska hibájába. Így viszont egy milliárd helyett  csak 3,8 millióval vigasztalódhatnak. 

Azok az átkozott szerencseszámok

A klasszikus szerencseszámok csak a bajt hozzák ránk. Soha ne engedjünk a 3-7-13-21-77 ötösnek, hacsak nem elégszünk meg 1 milliárd forint helyett szűk 9 millióval. Minden héten 112 transzcendens felebarátunk hisz ugyanannyira a számok misztikus erejében. 

A  harmadik legnépszerűbb szisztéma, hogy dafke a leggyakrabban kihúzott számokból válogatunk. 2019. 32. hetéig nyolc olyan szám létezett, amit legalább kétszázszor kihúztak már valaha. Ezek az 1-3-29-42-66-75-77-86. Ha jót akarunk magunknak, ne csemegézzünk ezekből. Több száz játékos társunk is megtalálta már ezt a tuti módszert.

Taníts, Monte Carlo!

Ha tanultunk  némi valószínűségszámítást a középiskolában, akkor hallottunk a nagy számok törvényéről is. Lottóra vonatkoztatva ez úgy szól, hogy kellően sok sorsolás esetén minden számot hasonló gyakorisággal húznak ki. Akkor viszont elég csak megnézni, mely számok fordultak elő a legkevesebbszer a múltban, és előbb-utóbb ránk köszönt a kánaán. 

Az ilyesfajta töprengés félrevezet, méghozzá egy zsákutcába. 

Hetente mintegy 300-an teszik meg az előző heti nyerőszámokat, 130-an a két héttel korábbiakat, 110-en a három héttel korábbiakat, 90-en a négy héttel korábbiakat. Sőt, még az előző év azonos hetének nyerőszámaiban is legalább 60-an reménykednek hetente.

Ha mégis azon kapjuk magunkat, hogy a nagy számok törvényében bízva megtaláltuk az isteni szisztémát, biztosak lehetünk benne, hogy felütötte fejét a szerencsejátékosok tipikus téveszméje: a Monte Carlo-jelenség. Először 1913-ban azonosították, amikor egy monacói kaszinóban  egymás után huszonhatszor állt meg a feketén a golyó, az emberek pedig hatalmas pénzeket veszítettek a "na most már a pirosnak KELL jönnie" hozzáállásukon. 

Velencében pedig 180 hétig bújkált az 53-as szám. Pedig nagyon sokan várták, szinte éltek-haltak érte.