Az emberiség történelmének minden bizonnyal legtermékenyebb tudós-üzletembere nem csupán szorgos és eszes volt, hanem huncut is.

Thomas Edison valóságos megszállottja volt a technológiai újításoknak, életében 2300-nál is több szabadalmat jegyzett be a világon. Nevéhez fűződik a termikus emisszió jelenségének felfedezése, legfontosabb találmányai pedig már majdhogynem unalomig ismertek. Sok egyéb mellett neki köszönhetjük

• a hangrögzítés legelső – nyilván még igen kezdetleges – formáját, a fonográfot;
• az első üzembiztos elektromos izzólámpát, vagyis a villanykörtét;
• de még a világ első filmstúdióját is.

Edisont olyannyira megbabonázta a képrögzítés gondolata ugyanis, hogy (mérnöktársaival közösen) több szerkentyűt is kifejlesztett hozzá. A kinetográf egy felvevőeszköz volt, a kinetoszkóp egy lejátszókütyü, a vitaszkóp pedig egy vetítőberendezés. Ezek mind a ma ismert mozgóképek sorsfordító előfutárai.

És mit videózott vajon?

Mindenfélét. Amit ő maga érdekesnek talált. Főként sportot és művészetet. Sziú indián őslakosok sámántáncát például:

Vívókat a páston (a korabeli technikai korlátok miatt voltak e filmecskék ily rövidek):

Japán művésznők expresszív legyezőtáncát:

Tornagyakorlatokat végző atlétát, akit egy unatkozó kutya figyel:

Ja, és buja erotikát!

Bizony, Edison – a zsenialitása mellett – a jelek szerint elég pajzán figura volt. Olyannyira, hogy az alábbi hastáncos produkció lett a világtörténelem első cenzúrázott filmje, mert 1896-ban ez a kéjes riszálás túlságosan szexinek számított:

Ugyanezen évben készült a The Kiss (Csók) című miniatűr. Minden idők első filmes csókja szintúgy megrökönyödést váltott ki a maga idejében.

Bár egy színpadi produkció szerelmes jelenetét örökítette meg, tehát nyilvánosan láttak már ilyet az emberek, azon viszont sokan felháborodtak, hogy az ajkak forró játéka háromszoros nagyításban vált tanulmányozhatóvá kivetítve, tehát addig ismeretlen részletgazdagsággal.

És ezek szerint: vérforraló erotikus töltettel.