A bolondok napját állítólag Chaucer is említi, de sokkal valószínűbb, hogy a XVI. századi naptárreformra vezethető vissza.

Mielőtt április első napja a hoaxok és álhírek fárasztó médiaünnepévé vált volna, egy viszonylag szokványos tavaszi buli volt.

A bolondok napjával párhuzamok felállítása az ókori rómaiak Hilaria nevű, március végén rendezett tavaszünnepével kezdődhet, de ugyanekkor rendezik a festékek dobálásával egybekötött színes hindu ünnepet, a Holit. A tavasz és jókedv tehát adott: kérdés, hogy mikor lépnek be a képbe az erőltetett tréfák.

Chaucer nem úgy gondolta?

A Canterbury mesék szerzője, Geoffrey Chaucer kicsit az akadémikusokat is megviccelte, amikor Az apácák papjának meséjében ezt írta.

Mely hónapban az Úr alkotta a

világot, embert – amidőn ama

március hónap eltelt és vele

harminckét nappal múlt már elseje

...

(Fodor András fordítása)

A bolondok napjának korai említései viszonylag zavarosak, és talán ez lehet az első. Az azonban vitatott, hogy a fenti sorok harminckét nappal március eleje utánra utalnak, ami március 32-e lenne, vagyis április 1-re, de az is lehet, hogy mindez a hónap végétől számítandó („március hónap eltelt”), mert akkor inkább május másodika.

A vélt utalás valószínűleg erőltetett, amit az támaszt alá, hogy a Canterbury mesék a XIV. század végén íródott, de a bolondok napjával kapcsolatos, első egyértelmű utalások bő száz évvel későbbről származnak.

Különös szilveszter

A XVI. századig a nagyobb nyugat-európai országokban március 25-én ünnepelték az újévet. 1508-ban Eloy d'Amerval francia költő említi először az „áprilisi halat” (poisson d'avril), ami már a hülyéskedés egy elterjedt formája volt, amikor az ember ismerősei hátára papírból vagy halból készült halat ragasztott.

Az adminisztrációban is tavasszal tartott évváltás és ünneplés azonban a Julius Caesar óta használt, egyre inkább széteső naptár miatt is már túl sok volt. IX. Károly francia király 1563-ban rendeletben január 1-re tette át az újévet. Alig két évtizeddel később 1582 októberében a XIII. Gergely pápa által bevezetett Gergely-naptár pedig helyre tette a Julianus-naptár évszázadok alatt felhalmozott csúszását, és a pápa parancsa alapján Európa-szerte január elsejére került az új év kezdete.

A bolondok napja egyik legelterjedtebb eredettörténete szerint azokból űz bolondot, akik továbbra is tavasszal ünnepelték az újévet. Ennek kissé ellentmond, de a források alapján leginkább az ókori tavaszünnepekből eredő bolondozás Európából terjedt el, közvetlenül a szilveszterré turbózott tavaszünnepek eltörlése előtti időkben.