A világ legnagyobb online enciklopédiája idén lett 20 éves, és bő egy évtizede rebesgetik már, hogy ha egy találomra kiválasztott, angol nyelvű Wikipédia-szócikkről a megadott hivatkozások legelsőjével átlépünk egy másikba, és így tovább, akkor előbb-utóbb bölcseleti dilemmák egész sorába ütközünk ugyan, cserébe viszont ugyanoda jutunk el mindig.

Egy kamasz wiki-felhasználó 2008 tavaszán írta le először az említett jelenséget, amely később Hannah Fry brit matematikus tudománynépszerűsítő előadásai révén vált világszerte ismertté. A megfigyelést utóbb lekutatták: az esetek több mint 97 százalékában valóban megáll.

A módszer egyszerű

Megnyitunk egy tetszőleges Wikipédia szócikket. (Ilyet automatikusan is tudunk generálni a „random article” menüpontra kattintva az angol nyelvű változatban.)

Megkeressük a szöveg legelső kattintható hivatkozását, amely (és ez fontos!):

• nem arra az oldalra mutat, amelyen éppen vagyunk, vagy nem halott link (utóbbiak pirosak), hiszen akkor tulajdonképpen nem is mentünk sehova;
• nem navigál el bennünket a Wikipédiáról – hiszen akkor kilépünk a mátrixból;
• nincsen zárójelben vagy dőlt betűvel szedve (mert ezek csak technikai ugrópontok, nem tartalmiak).

Rákattintunk, majd a újonnan megnyíló oldalon megismételjük ugyanezt. (Nagyon ritkán előfordulhat, hogy egy oldalon egyáltalán nincsen hivatkozás, de ez hibajelenség, előfordulási gyakorisága elenyésző.) Egy ideig ismételgetjük a sémát, és láss csodát:

De miért? Pofonegyszerű. Minden szócikk definícióval kezdődik, amely a bennfoglalási viszonyok sajátságaiból adódóan egyre feljebb vezet az absztrakciós létrán. Az adatpiramist megmászva így jutunk el végül mindig a legelvontabb kategóriákhoz, amelyekkel ugyebár a filozófia tudománya foglalkozik.

És ez tuti?  

Semmi sem tökéletes, még az enciklopédiák sem. Előállhat ugyanis egy hurok, amikor is elnavigálunk az egyik oldalról a másikra, ám onnan az első link visszavezet minket ugyanoda, ahonnét indultunk. Ekkor bizony véget ér a móka, ezért is nem 100 százalékos érvényességű a szabály.

A nem angol nyelvű változatok szerkezete ráadásul sokkal slendriánabb, így a magyaré is. Küküllőpócsfalva például hurokba visz, ahogyan Budapest is – de csak magyarul. Angolul meg sem állnak a bölcseletig.

És mi van, ha eleve a Filozófia/Philosophy szócikkről indulunk? Angolul a filozófiától is a filozófiáig jutunk el, tehát vissza ugyanoda. Magyarul viszont egy enfarkába harapó hurokcsapdába (Nap-Naprendszer-Nap) érkezünk, ahonnan többé már nincs menekvés.

Ám ha úgy vesszük: mindkét út kitűnő példázata Nietzsche talán legismertebb gondolatának: az örök visszatérésnek.

(Borítókép: A Wikipédia logója. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images)