Ezen a nyáron, akárcsak az elmúlt években is, egymás után fújnak hőségriadókat. Világszerte erdőtüzek tombolnak, a melegrekordok pedig mindennaposak. A szicíliai Szirakúza közelében például 48,8 fokot mértek nemrég.

Felfoghatatlan forróság. A kérdés csak az: ki lehet-e bírni ekkora hőséget? És egyáltalán:

Könnyű kérdésnek tűnik: az egészséges ember testhőmérséklete 36 Celsius-fok körüli. Ha tehát a levegő ennél melegebb, akkor túlhevülünk, és belehalunk a forróságba. Csakhogy tömegesen élnek emberek a világ számos részén olyan helyeken is, ahol rendszeresen melegebb a levegő. A Közel-Keleten, Észak-Afrikában, az arab országokban vagy Ausztráliában nem különösebben lepődnek meg a 40 fokos kánikulán.

Furcsa hőállóságunkat egy különleges képességünk teszi lehetővé, méghozzá az, hogy

Elég egy kis lépcsőzés, ijedtség, stressz, és máris sós ízű vízcseppeket préselünk ki a bőrünkre, ami elpárologva hatásosan lehűt minket. Egy darabig.

A kutyák és a macskák például nem verejtékeznek, hanem lihegnek, a lovak mindkettőt teszik. A kérdésre a válasz ezért úgy hangzik: nem is a nagy hőség ölhet meg, hanem az olyan körülmények, amelyek megakadályozzák, hogy leizzadjunk.  

Most aztán már hűtsd le magad!

Szuperképességünk, mint oly sok minden más is, körülbelül akkor alakult ki, amikor őseink lemásztak a fáról úgy 1,7 millió éve. Valószínűleg nem önszántukból, kalandvágyból mentek le a nagyvadak közé, hanem a melegebbé váló éghajlat miatt. Az erdős, ligetes területek fái megritkultak, ezért kénytelenek voltak leereszkedni a talajra és átsietni egy másik fához. Közben pedig jól kimelegedtek. Hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez, fokozatosan elvesztették testszőrzetük nagy részét. A szabadabb bőrfelület pedig kitűnően bevált.   

Annyira ki tud verni minket a víz, hogy óránként akár négy litert is ki tudunk izzadni. 

Eközben óránként legfeljebb csak egy liter folyadékot tudunk befogadni. Ennyi vizet pedig egy óra fizikai munkával lazán elpárologtathatunk, és ezt nem árt azonnal pótolni. Olyan vadul tudunk izzadni, hogy pillanatok alatt dehidratáltakká válhatunk: ha csak a test folyadéktartalmának 3 százalékát kiizzadjuk, már károsodhatnak a szerveink. Nem véletlenül mantrázzák, hogy nagy melegben folyamatosan innunk kell, különben hamar kiszáradunk.

Egyelőre rejtély, hogy szemben más állatokkal miért csak ilyen kevés folyadékot tudunk egyszerre tárolni. Elképzelhető, hogy azért, mert hordáink többnyire víz közelében ütöttek tanyát. Nem volt szükség arra a képességre, hogy igyunk, mint a gödény. 

Hőmérővel nem sokra megyünk

Ahhoz, hogy lehűtsük magunkat, izzadni kell. Viszont csak akkor párolog el a víz, ha a környezet fel tudja venni a párát. De mi van akkor, ha a relatív páratartalom (ami meg mutatja, hogy a maximumhoz képest mennyi vízgőzt tartalmaz éppen a levegő) 100 százalékos, azaz telítődött, és több vízgőzt már nem képes felvenni?

Bizony az, hogy nem tudjuk magunkat tovább hűteni, ami kellemetlen tud lenni. Nem elég csak azt nézni, mit mutat a hőmérő, a páratartalom legalább annyira fontos. Hiába mutat például 46 Celsius-fokos rekordmeleget, ha a levegő száraz, és mondjuk csak 30 százalékos a relatív páratartalom. Ekkor a nedves hőmérséklet (az az érték, amelyet párával teljesen telítődött levegőn lehetne mérni) csak 30,5 Celsius-foknak felel meg. Ha csak 38,9 fokot jelez a hőmérő, de fülledt a levegő, és 77 százalékos a páratartalom, akkor a nedves hőmérséklet már 35 Celsius-fok.

Tudósoknak pedig éppen a nedves hőmérséklet volt a fontos, hogy megmondják, mekkora hőséget képes még elviselni az ember. Ezt pedig úgy mérik, nedves textillel takarják le a hőmérőt, és leolvassák az aktuális értéket. 

ami 35 Celsius-fok, totálisan nedves, fullasztó levegőn. Ilyenkor már nem vagyunk képesek izzadni sem, és leáll a hűtőrendszerünk. Az ilyen extrém helyzeteket legfeljebb három órán át bírjuk, majd elkezdenek testünkben kicsapódni a fehérjék, és szerveink egymás után leállnak.

Úgy is mondhatnánk, hogy

Párás időben nem is kell extrém forróság a hőgutához. Azonban még száraz időben sem élhetjük túl az 50 Celsius-fokot. Ilyenkor az emlősök és az ember izomzata is rövid időn belül megmerevedik, és a szív leáll. 

Hőgutakutatók adnak még egy jó tanácsot: ne erőltessük az extrém sportokat, de még csak ne is labdázzunk nagy melegben. Mert a legtöbb tizenéves focizás közben kap hőgutát.