A kétezer éves látványosság történetében az alkimisták, a tatárok és az olasz ipar is szerepet játszott.

A népünnepélyek alapját képező pirotechnikai látványosság közismerten Kínából ered, ahol i. e. 200 körül kezdtek bambusztöveket dobálni a tűzre. A bambusz üreges szára felhevülve hangos durranásokkal dezintegrálódott, amit a korabeliek a gonosz szellemeket elűző jelenségnek tekintettek.

Az örök élet elixírjét kereső kínai alkimisták salétrom, szén és kén keverésével az V. században felfedezték a feketelőport. A Szung-dinasztia idején, a IX. században készítették az első pirotechnikus tűzijátékokat. Ezeket eredetileg, ahogy korábban a bambuszt, a tűzbe dobálva petárdaként használták, hanghatást keltettek, és továbbra is szelleműző célt szolgáltak.

A XII. században a hadseregek is elkezdik hasznosítani a lőport, a század végére már komplett bambuszrakétákat építenek, amivel többé-kevésbé célzott csapást tudnak mérni az ellenségre. A tűzijáték ekkor emelkedik fel a talajról, és kezdik nyílvesszőkön fellőni. 

1241-ben a mongolok betörésével érkezik meg Európába a lőpor. A sziléziai Legnicánál lezajlott csatában a mongolokkal érkező kínai szakemberek tűzsárkányai okozta riadalom nyomán a cseh–lengyel seregek és német nehézlovasság soraiban felbomlik a rend, és a mongolok győzelmet aratva haladnak tovább Magyarország felé.

A csatatereken kívül a XVII. században honosodik meg a tűzijáték mint katonai és királyi ünnepélyek velejárója. A tűzijátékokat tűzmesterek állították elő, a segítőiket zöld embereknek hívták, mivel levelekből készült öltözettel védték magukat a szikrák és lángok ellen. A zöld emberek a műsor részeként vicceket meséltek a közönségnek a tűzijáték előkészítése közben – a valóságban azonban ez kifejezetten veszélyes munkakör volt, mivel egy baleset komoly sérüléssel vagy halállal járt.

A tűzijátékok ekkor még fekete-fehérek, pontosabban egységesen narancssárgák voltak. A színes tűzijátékot Európa legnagyobb tűzijátékgyártói, az olaszok találták fel az 1830-as években, amikor rájöttek, hogy a lőporhoz kevert fémek színezik a lángokat.

Állami tűzijátékokat világszerte sok helyen rendeznek nemzeti ünnepeken. Az alkalom lehet államalapítás, mint Magyarországon, vagy az Egyesült Államokban a függetlenség napja. Lehet forradalom, mint Franciaországban a Bastille lerombolásának napja, vagy a király elleni katolikus összeesküvés meghiúsulása, mint az angol Guy Fawkes-éj.

(Interesting Engineering, Smithsonian, Wikipedia)