Miért trollkodnak annyit a férfiak?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A trollokat óriás termetű, lomha, agresszív, ostoba lényként ábrázolják a mesékben és a fantasyirodalomban. Híd alatt, barlangok mélyén, tárnákban élnek a sötétben, és bármikor előugorhatnak, hogy félelmet keltsenek.
Az internetes trollok monitorjuk vagy telefonjuk mögött ülnek, arctalanul a félhomályban, és minden megtesznek, hogy hozzászólásaikkal bántsanak, sértsenek, szorongást okozzanak. Ha választ sikerült kiprovokálniuk, netán viszontharagot, indulatot is, célba értek, és elégedettség tölti el őket.
Mindnyájan ismerjük őket, találkoztunk már velük, itt élnek körülöttünk. Nem véletlen, hogy kutatásuk népszerű tudományos irányzat évek óta. De miért trollkodnak egyáltalán az emberek?
Hiszen teljesen értelmetlen név és arc nélkül (vagy álnéven) otromba indulatokkal teleszemetelni bárki kommentfalát.
Kutatások szerint legalább háromféle okból ragadnak klaviatúrát a trollok:
- bosszúból,
- hogy magukra irányítsák a figyelmet,
- valamint unalomból, pusztán a szórakozás miatt.
És hogy kik tesznek ilyet? Milyen személyiségjegyek visznek rá valakit, hogy a sötétből rossz érzést okozzon ismeretleneknek?
Több műfajt is űznek egyszerre
Hát olyan tulajdonságok, amelyek indulatot váltanak ki, és fájdalmat okoznak másoknak. Ilyen a pszichopátia (antiszociális személyiségzavar), a szadizmus vagy a nárcizmus (nem meglepő módon az erős empátiájú, beleérző képességű, netán szorongó internetezők kisebb eséllyel fognak trollkodni). Erősorrendet nehéz felállítani, az biztos, hogy a trollkodás ideális terep a kellemetlen személyiségjegyek kiszabadítására, kiélésére.
Nem egységes a trollok törzse, az irritálást ugyanis többféle műfajban is űzik:
- Spam troll, akinek célja a figyelemfelkeltés, irreleváns tartalmakat közöl provokatív céllal.
- Szórakoztató troll, akit senki sem hívott, de ő csak azért is szórakoztatni akar.
- Uszító troll, a legvisszataszítóbb fajta. Saját örömére provokál és okoz kárt másoknak.
- Alkalmatlan/nosztalgikus troll, aki annyira béna, hogy még idegesíteni sem tud, hibát hibára halmoz, és rövid időn belül közröhej tárgya lesz.
- Önbíráskodó troll, aki megtrollkodja a trollt, megpróbálja leleplezni, ezért birokra kel vele verbálisan az igazság nevében.
Férfiszakma lenne?
Annyira tevékenyek, hogy egy magyar kutatás szerint átlagosan minden tizedik bejegyzést megtámadnak.
Méghozzá túlnyomó részben férfiak.
A felmérés meglepő eredményt hozott: az önbíráskodó trollok mindegyike (100 százalék) férfi volt, ahogy a szórakoztatók és az alkalmatlanok többsége is.
Hogy miért van ez így, annak pontos okát még nem tudják, csak azt, hogy a nők és férfiak pszichéje nem különbözik születéskor. Viszont másképpen szocializálódnak életük során, mást tulajdonságok kidomborítását várja el a társadalom a két nemtől. Mivel a trollkodás agresszív és támadó tett, ezért lehetséges, hogy a versenyképességet, az önérvényesítést, az erőfölényt jobban kultiváló férfiak könnyebben változnak trollá. És persze ott vannak még a hormonok is.
Bármikor meglephetnek minket
Egyes vizsgálatok szerint legtöbbünkben ott lakik egy troll, aki bármikor szolgálatba léptetheti önmagát. Hiába hajlamosíthatnak például a nárcisztikus személyiségjegyek, a trollkodás inkább helyzetfüggő, semmint velünk született adottság, és mivel
bennünk élnek, lapítanak,
elég lehet csak egy rossz hangulatú beszélgetés, vagy a lehúzó környezet, és egy csapásra bárki ordító lénnyé alakulhat.
Megfigyelték, hogy ha az első komment negatív, akkor valószínűbb, hogy a negatív vélemények fognak dominálni a bejegyzés alatt. És azt is, hogy ha felütötték már a fejüket, akkor a többi hozzászóló is negatívabb véleményeket fogalmaz meg.
Akárhogy is van, csak egyetlen fegyver létezik ellenük:
ha nem reagálunk semmit.
Semmi mást nem akarnak jobban, mint figyelmünket megszerezni, és elérni, hogy rosszul érezzük magunkat. Ezért ha negligáljuk, semmibe vesszük őket, először emelik a tétet, próbálkoznak még egy darabig, majd többnyire őrjöngve elhagyják a helyszínt. Ha mégis válaszolunk, olajat öntünk a tűzre, és óriási szívességet teszünk nekik. Ha még ki is borulunk, akkor egyenesen lubickolni fognak a boldogságban.
Jegyezzük meg ezért az alapszabályt: a trollt etetni nem szabad, csak sajnálni!