A vörösbegy a verébalakúak rendjébe és a légykapófélék családjába tartozik. Magányos trillázó, márciustól már hallani szép énekét, és ugyan békés kis madárnak tűnik, de a területét erőnek erejével védi, ha veszélyt érez. Vonuló madár, a nálunk telelők többnyire Észak-Európából érkeznek hozzánk.

Robin legendája

A vörösbegy az angolok mitikus madara, akit Robinnak kereszteltek el. A hozzá kapcsolódó legenda szerint eredetileg minden vörösbegy barna volt, de mikor Jézust keresztre feszítették, egy vörösbegy repült oda hozzá, és kezdett el énekelni, hogy így enyhítse szenvedését. Jézus vére festette meg a madár mellkasát, azóta vörös a tollazata. Egy másik történet szerint a vörösbegyek tolla azért változott vörössé, mert megperzselődtek a purgatóriumban, mikor vizet vittek a szenvedőknek.

Ha még alaposabban utánanéznénk a vörösbegy történetének, Simon Goodall European Robin című könyvében többet is olvashatunk róla.

Élete rövid, lakóhelye a sötét

A vörösbegy nem mindenhol fellelhető, az erdei és dombos-lankás területeket preferálja, úgyhogy ha szeretnénk a kertünkben látni, sok sűrű facsoporttal vonzhatjuk őket magunkhoz. Etetéséről gondoskodva a rovarokat tartsuk szem előtt, de ha rászorul, megeszi az átlagos madáreleséget is. Gyakran látni a vakondtúrások kijáratánál, ahogy várja, hogy a frissen épített piramisból előbukkanjanak a giliszták, férgek. Kertészkedéssel is segíthetjük őket, mert a felásott, megmozgatott, potenciálisan kukactartalmú föld látványánál semmit sem szeretnek jobban.

Ha ez megvan, akár még a rekordnak számító 20 évet is megérhetik, ami egy szerencsés holland vörösbegynek sikerült. 

Fiú vagy lány?

Szabad szemmel lehetetlen megállapítani, hogy a vörösbegy Robin vagy Robina, a hangja sem segít, mert mindkettőnek helye lenne a milánói Scalában. Akkor talán a viselkedésük segíthet a nemük meghatározásában? Sajnos nem: egyikük sem fogadja szívesen a területére behatolókat, a privát szférájukat megsértőket agresszív haraggal fogadják, akár fiúk, akár lányok. Az ornitológusok csak a fészkelési időszakban lehetnek teljesen biztosak a madár nemében.

Kedves, trillázó énekük valójában arra szolgál, hogy távol tartsa az idegeneket a fészektől, és ezalól a többi vörösbegy sem kivétel. Szerencsére évente néhány hónapig minden vörösbegy képes elviselni egy másikat, az összeköltözés idejére. Különben szaporodásuk igencsak nehézkes lenne.

Begyek és színek

A fiatal vörösbegy az ősz folyamán nyeri el jellegzetes színét. Ezt megelőzően árnyalatai a barna palettáját vonultatják fel, testének nagy részén pedig halvány foltok találhatók. Ez a barnás-szürkés unalmas kinézet nagyon praktikus, mert így felnőtt fajtársai nem vadásznak rá. A vörösbegyek ugyanis genetikailag úgy lettek programozva, hogy mindenre támadjanak, ami piros.

Kitömött vörösbeggyel kísérleteztek is, és az élő madár nem kímélte a piros mellkasú műmadarat, ha a területe közelében találta. A legújabb szenzáció a vörösbeggyel kapcsolatban, hogy ha nagyon éles a szeme, a postagalambhoz hasonlóan ő is képes érzékelni a mágneses teret. De csak a jobb szemével!

Vörösbegy a városban

A városi környezet megzavarja a madarakat. Minél közelebb kerülnek a vörösbegyek az utcai lámpákhoz, annál kevésbé agresszíven védik a területüket. A forgalom zaja is befolyásolja viselkedésüket, ha ugyanis sztráda, autóút mellett fészkelnek, korábban kezdenek el énekelni, néha már éjszaka is. A tudósok nem tudják pontosan, miért változtatnak stratégiájukon a városi vörösbegyek: a területüket tartják kevésbé értékesnek a városokban, vagy egyszerűen a zaj és a fény megzavarja ösztönös viselkedésüket?

Vörösbegy-dialektus

A vörösbegy éneke élőhelyétől függően más és más. Egy holland tanulmány francia és holland vörösbegyek dalait hasonlította össze, amelyek első hallásra nagyon is hasonlónak tűntek. Alaposabb akusztikai elemzések azonban kimutatták, hogy a francia vörösbegyek énekének két komponense nem található meg a holland madarak repertoárjában. Azt azonban nem tudják, hogy ez valóban helyi nyelvjárás-e, vagy a madarak egyszerűen más üzenetet akartak kifejezni.

Robin az irodalomban

Az angolok kultikus nemzeti madara már egész korai irodalmi művekben fellelhető: Shakespeare-nél A két veronai ifjúban, John Donne és Emily Dickinson verseiben, de Cooper Bőrharisnyájában, Zelma Lagerlöf elbeszélésben is szerepel, sőt a krimikirály Jo Nesbø is írt egy vérfagyasztó történetet A vörösbegy címmel. A magyar irodalom is szereti a különleges kismadár képét, Weöres Sándor, Herman Ottóné, Varró Dani verseiben is főszerepet kap.

(Borítókép: Vörösbegy. Fotó: Julian Stratenschulte / EPA / MTI)