A kutyafajták rendkívül magas formai sokfélesége egyedülálló az állatvilágban. Gondoljunk csak arra, hogy az afgán agár és a pomerániai törpespicc is ugyanahhoz a fajtához tartozik! A fajtán belül azonban nemcsak a magasság, a szőrtípus, a fejforma különböztetheti meg az állatokat egymástól, hanem olyan különleges vonások is, mint a huskyknál gyakran előforduló kétszínű szem.

Heterokrómia

Különös, hiszen a legtöbb kutyának (két) barna szeme van, a huskyk azonban nem szeretik az egyhangúságot, úgyhogy az egyiket inkább kékre cserélik. A jelenség tudományos megnevezése a heterokrómia, és a szülőktől örökölt gének idézhetik elő.

Ezeknek az állatoknak általában nem monokróm a szőrzetük sem, hanem csíkos, foltos, mert a szem- és szőrszíngének szorosan összefüggenek.

Előfordulhat, hogy maguk a szülők semmilyen jelét nem mutatják ezeknek a szokatlan szőrzet– vagy szemszíneknek. De általában a családfa mindkét oldalán van legalább egy kutya, amelynek szokatlan színe (akár szem-, akár szőrszíne) van. Tehát az anya és az apa is örökítheti azokat a géneket, amelyek a kölykeiknek szokatlan színt adhatnak.

Örökölt sors

A gének, amelyek meghatározzák a kutya magasságát, szőrszínét, betegségekre való hajlamát, a szemszín változatosságában is döntő tényezőnek bizonyulnak. A kutya genomjának 5 százaléka tartalmaz az egérrel és az emberrel közös funkcionális elemeket. Minden sejtjében rá jellemző genetikai kódot tárol, és ez a kód sejtosztódáskor átkerül az utódsejtbe, illetve szaporodáskor ennek fele – ivarsejtjeinek közvetítésével – utódaiba.

A gének a kromoszómán egymás mellett, sorrendben helyezkednek el, az adott gén helyét, a DNS-lánc meghatározott pontját locusnak nevezzük. A kutyák párzáskor egy-egy gént adnak az utódnak, a gén kiválasztása véletlenszerűen történik, az adott locuson található két gén mindegyikének egyenlő esélye van az átadásra. Ha az anya génje sötét szőrre hajlamosít, de az apáé világosra, akkor a sötét nyer, mivel a sötét szőr génje dominánsabb a világos szőr génjénél. A kutya csak akkor lesz világos, ha mindkét szülő továbbadja a világos szőr génjét.

Macskák és pintók

A heterokrómia és a csíkos szőrzet génjei hasonlók a világos szőrű génekhez. Egy állat csak akkor rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, ha az adott gént mindkét szülőtől örökölte. Ha az anya és az apa hordozza a heterokrómia génjét, de maguknak nincs kétféle szemszínük, akkor néhány utód megkapja, de nem mindegyik.

A heterokrómia néha nyulakon, macskákon, szarvasmarhákon, juhokon és lovakon is megfigyelhető. Ha a ló egyik szeme kék, a szőrén általában foltok láthatók, és a pintónak nevezett különleges lófajta egyik egyede. De nem minden pintó két szemszínű – viszont a pintók speciális fajtájában előfordul kék szemű ló is!

Szemszínek és betegségek

Kutyáknál a kék szem gyakran betegségekre, látásproblémákra hajlamosíthat. Ezért a kutyatenyésztők nagyon figyelnek arra, hogy egy heterokrómiás és egy csíkos/foltos kutyának ne legyenek közös utódai. Ha mégis megtörténik, a kölykök gyakran vakon és néha süketen is születnek.

A heterokrómia lovaknál nem okoz látási problémákat, csak a két kék szem járhat süketséggel. A macskáknál és az embereknél hallásproblémák léphetnek fel, és azok az emberek, akiknek mindkét szülője heterokrómiás, gyakran süketnémán születnek.

De mi a helyzet Bowie-val?

Talán a leghíresebb két szemszínű ember David Bowie, de ő kakukktojás a heterokrómiások között (is), neki ugyanis anisocoriája volt. Ez az a rendellenesség, amikor a két pupilla eltérő méretű. Bowie bal pupillája tartósan kitágult, nem reagált a fényváltozásokra, és ez azt az illúziót kelthette, hogy különböző színű szemei vannak. Bowie nem így született: 15 éves korában egy lány miatt verekedésbe keveredett egy barátjával, és egy erős ütés véletlenül megsértette a szemgolyóját, ami az íriszt összehúzó izmok bénulását eredményezte. Talán nem bánta nagyon, hiszen ez lett később az egyik védjegye.