Az 1823-as születésű Phineas Gage vasútépítési művezető volt. 1848. szeptember 13-án a vermonti Cavendishben dolgozott, és sziklarobbantó munkásait irányította, amikor a robbanóanyag felrobbant, egy vasrúd kilőtt, és átfúródott Gage arcának bal oldalán.

A 109 centiméter hosszú, három centiméter széles vasrúd a bal szeme mögé hatolt, átment a bal agyféltekén, majd kijött a fej hátsó részén, hogy továbbrepüljön.

Sokkoló pár perc lehetett, de az igazán döbbenetes az volt, hogy az incidens után Gage-nek ugyan remegett a karja, lába, de fel tudott kelni, beszélt, és orvoshoz is elment. Az orvosa, dr. Edward H. Williams szerint a férfi hányt, ami miatt egy teáscsészényi agydarab esett a földre kilyukadt koponyájából.

Williamstől dr. John Martyn Harlow-hoz került Gage esete, aki pár nappal a baleset után észrevette, hogy Gage kissé nehezen beszél, de meg tudta nevezni a barátait, és agyi vérzése is elállt. A férfi állapota ezután leromlott: szeptember 23-tól október 3-ig félkómában feküdt, de október 7-re már ki tudott kelni az ágyból. Négy nappal később értelmi képességei kezdtek helyrejönni, el tudta mondani, hogy történt a baleset, és mennyi idő telt el azóta. 

Harlow írásos beszámolója szerint Gage teljesen felépült, és jelentkezett korábbi munkavezetői állására, de személyisége annyira megváltozott, hogy munkaadói már nem merték alkalmazni.1852-ben Gage Chilében élt és lógondozóként, majd postakocsi-vezetőként dolgozott. 1860-ban hazaköltözött édesanyjához és nővéréhez, egy évre rá epilepsziás rohamok és görcsök kezdték kínozni, amibe belehalt. Koponyája Harlow-hoz került, és mind a mai napig a Harvard Orvostudományi Karán látható.

Miért nem vették vissza a látszólag egészséges Gage-et korábbi munkahelyére? A doktor szerint a férfi személyisége nagyon megváltozott a baleset után: türelmetlen, trágár, makacs, szeszélyes, gyerekes és állatias ember lett a korábban kiegyensúlyozott, okos, energikus és kitartó Gage-ből. Felborult az egyensúly értelme és állati ösztönei között, elvesztette szociális gátlásait – mondta Harlow.

Gage furcsa személyiségtorzulása 150 éven keresztül foglalkoztatta a tudósokat. 1994-ben végre összetett számítógép-alapú módszerekkel meg tudták vizsgálni Gage sérüléseit egy modell segítségével, de téves következtetésre jutottak, miszerint a bal és a jobb prefrontális kérget is megsértette a vasrúd. Egy későbbi, 2004-es, Ratiu és munkatársai által végzett tanulmány Gage tényleges koponyáját használta, és számítógépes tomográfia (CAT) segítségével háromdimenziós rekonstrukciót készítettek róla. Megállapították, hogy az agysérülés csak a bal frontális lebenyre korlátozódott. 2012 elején Van Horn és munkatársai Gage koponyájának CAT-vizsgálatával és mágnesesrezonancia-képalkotással (MRI) kimutatták, hogy Gage sérülése miatt károsodott a fehér- (motoros-szenzoros működésért felelős) és szürkeállomány (tanulás, figyelem, memória felelőse) is.

A regenerációra is képes (ezért volt a gyors gyógyulás) fehérállományának körülbelül 11, szürkeállományának körülbelül négy százalékát veszítette el. 

Van Hornék tanulmányukban összehasonlították a Gage-féle fehérállomány-károsodást a neurodegeneratív betegségek (például az Alzheimer-kór) által okozott károkkal. Az összefüggés világosan kimutatható volt, ezért azt feltételezték, hogy Gage személyiségváltozása az Alzheimer-kór korai fázisa lehetett.

Gage esete még mindig nagy szenzációnak számít az idegtudósok között: személyiségváltozásai bizonyítják az agyműködés helyi specifikumait: az agy bizonyos területei speciális funkciókhoz kapcsolódnak. Ráadásul ő volt az egyik első bizonyíték arra, hogy a homloklebeny területe is felelős a személyiségért.

A 19. század első felében még úgy gondolták, az agyi elváltozások tartós hiányállapotot, betegséget okozhatnak, de Gage gyors gyógyulása ezt megcáfolta. Malcolm Macmillan a kétezres évek elején az agyi plaszticitással magyarázta, hogy Gage állapota gyorsan javult – az agy helyrehozhatta valamennyire a sérüléseit. Valószínűleg újratanulhatta elveszett képességeinek egy részét, agya regenerálhatta magát, hiszen a sérült homloklebeny nehézségeket okoz összetett feladatok elvégzésében, dekoncentrálttá tesz. Gage a baleset után mégis sofőrként dolgozhatott, ami nem kevés összeszedettséget, döntésképességet és összpontosítást igénylő, stresszes munka.