Hol nőtt, hol kisebb lett, követni is nehéz, hogy mekkora
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A legtöbb kisiskolás nem jön zavarba, ha a földrajztanár nekiszegezi a kérdést, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye és milyen magas. Egyből rávágja, a pedagógus legnagyobb megelégedésére, hogy az bizony a Mount Everest, és kereken 8848 méter magasan karcolja az eget.
Csakhogy egészen a közelmúltig szenvedélyes viták lengték körül „a Föld istenasszonyának” (tibeti nevén Csomolungma) méreteit. De még azt sem tudjuk olyan régen, hogy éppen a Himalájában van a csúcstartó. Erre 1852-ben jött rá Radhanath Szikdar indiai matematikus, aki elsőként jelentette ki, márpedig a Csomolungma a világ legmagasabb hegye, és háromszögeléses mérésekkel négy év múlva ki is számolta kollégáival, hogy nem kevesebb, mint 8840 méter magasra nőtt az istenasszony.
Ezzel a tudattal hágott fel a csúcsra elsőként az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj serpa 1953. május 29-én. Világraszóló teljesítményük azonban két év múlva tovább erősödött. Nem, nem a hegy nőtt meg hirtelen, hanem egy újabb méréssorozat 8848 méterre pontosította a magasságot, és ez az érték került bele a világ összes lexikonába és tankönyvébe, és égett bele nemzedékek fejébe, ahogyan a miénkbe is.
Nem is firtatta senki a számot egészen a GPS megjelenéséig, amikor is az amerikai National Geographic Society 1999-ben úgy döntött, kipróbálja a forradalmi technikát a Himalájában is, és egy expedíció keretében GPS-egységet állított a világ legmagasabb sziklaormának tetejére. A szent hegy sokak meglepetésére megint tovább cseperedett, a műszer ugyanis 8850 méteres magasságot mutatott, az új érték pedig rögvest bejárta a világsajtót, és rákerült az újonnan nyomott térképekre.
Kína is szemet vetett reá
Talán máig ezt kérnék számon a földrajzórákon mindenütt, ha Kína meg nem makacsolja magát, és saját mérésekbe nem kezd. Nem tetszett nekik ugyanis, hogy az amerikaiak a csúcsot fedő jeges hósapkára állították a GPS-műszert, márpedig ők a legmagasabb sziklaszirtre voltak kíváncsiak (ami őstenger mélyéből származó mészkő). Felvitték hát ők is saját műszereiket és
meglepő eredménnyel rukkoltak elő:
náluk a világ legmagasabb bérce mindössze 8844 méter magasra meredezett. Az istenasszony ezúttal összement.
Nem hagyhatták ezt válasz nélkül a nepáliak, akik amúgy is régóta fasírtban voltak a Tibetet 1950-ben annektáló Kínával. Most éppen a Mount Everest csúcsán halad át a közös határ, az északi tibeti oldal Kínáé, a déli, India felé néző Nepálé (hasonló presztízsharc zajlik a franciák és olaszok között Európa legmagasabb hegyfokáért is, a 4809 méterre ágaskodó Mont Blanc-ért, alias Monte Blancóért, az Alpokban). A nepáliak is saját mérésekbe kezdtek, és nekik megint a jól ismert 8848 méter jött ki 2010-ben.
Asztalra csapott az anyatermészet
Négy méter különbség bőven túl van a hibahatárokon, nem lehet figyelmen kívül hagyni, már csak a nemzeti renomé miatt sem. El is kezdődött egy sokéves adok-kapok a megosztott közös tulajdon mérete körül, mígnem 2015 áprilisában erélyesen közbevágott az anyatermészet: a valaha feljegyzett legpusztítóbb erejű, 7,8-as erősségű földrengés rázta meg a Himaláját, 9 ezer ember halálát okozva Nepálban. Az európai Sentinel–1A műhold adatai pedig azt mutatták, hogy a rengés több hegy magasságát is lecsökkenthette, akár a Mount Everestét is.
A katasztrófa után elcsitultak hirtelen a kinek-mekkora-viták, és egy tudományos világfórumon bejelentették, hogy több ország szakértői közösen felülvizsgálják a méreteket az elérhető legkorszerűbb és legpontosabb technológiákkal. Évekig tartó munka után Kína és Nepál 2020 végén, nagy csinnadratta (és koronavírus-járvány) közepette, online találkozón jelentették be, hogy a Mount Everest hivatalosan 8848,86 méterrel magasodik a tengerszint fölé. Pont.
Na végre! Vagy mégsem?
Végre hátra dőlhetünk, kifújhatjuk magunkat és feltehetjük a végig a háttérben lappangó kérdést, miért is annyira fontos az a pár méter ide vagy oda? Nem mindegy, hogy hósipkás vagy anélküli értéket kell megtanulni az iskolában? A hegy attól még ugyanakkora, és ugyanolyan vonzó a hobbista turista és profi hegymászók ezrei számára, akik így is, úgy is forgalmi dugót fognak képezni mászószezonokban akkor is, ha papíron 8850 méterre hágnának fel, vagy serpák juttatják fel őket a hátukon a 8844 méteresnek kikiáltott csúcsra.
Nem, a tudósoknak egyáltalán nem mindegy. Természetüknél fogva amúgy sem tűrik a slendriánságot, a léha pontatlanságot, a hányaveti, lengedező adatokat, és mindenki másnál erősebben vágynak egzakt értékek után. Nélkülözhetetlen ezért számukra a Mount Everest közmegegyezésen alapuló magassága is, például a kőzetlemezmozgások vizsgálatához. A Himaláját ugyanis az eurázsiai kéreglemezbe furakodó indiai lemez gyűrte fel és gyűri most is tovább rendületlenül, több centiméteres sebességgel évente, ami fél centiméterrel növeszti az istenasszony testét minden esztendőben.
De a hegyméretek lázas korrigálási kényszere nem csak a kutatók elvont, furcsa rigolyája, laikusokban is óriási energiákat képesek felszabadítani a magaslatok vágyott termete, akár egy teljes falut is képes alaposan megbolondítani.