Viharos sebességgel startoltak el a balatoni vitorlások, miután 1866-ban a Sürgöny című kormánylapban megjelent a bomba hír: Erzsébet királyné, alias Sisi a nyár egy részét Balatonfüreden fogja tölteni. Óriási sürgölődés vette kezdetét úri körökben. Ranolder püspököt például annyira felizgatta a leendő megtiszteltetés, hogy legott kastélyt húzott fel Csopakon, felújították a siófoki vasútállomást, a környékbeli főurak pedig hajókat hozattak mindenfelől, hogy gondoskodjanak a felhőtlen királynői szabadidőről.

Addig ismeretlen volt a hobbivitorlázás a Balatonon. Halászhajókon kívül egyet sem lehetett látni. Nem volt szokás a taton ülni és elegánsan szelni a habokat a langy balatoni szélben, sőt nem sokkal korábban Mária Terézia még ki akarta szárítani a magyar tengert, és bevetni gabonával.

Az első luxusjachtot, a Phönixet, a Festeticsek építették még 1797-ben, de nem csak holmi úri huncutságból: ha éppen nem előkelő vendégeiket sétahajóztatták, akkor sót szállítottak vele, méghozzá többszekérnyit is egyszerre Keszthelyre. Akkora hajó volt, hogy a vitorlák nem tudták kellően gyorsan mozgatni, ezért tizenhat evezős is besegített.

Az 1860-as években azonban a magyar főurak is megirigyelték az angol vitorlás divatot, amit Batthyány Ödön gróf alapozott meg, méghozzá nem is akárhogyan: egy angol vitorlásklub tagjaként sorra nyerte az ottani versenyeket Szárnyaló felhő nevű 75 tonnás hajójával, majd a geológus és Kelet-Ázsia-kutató, Széchenyi Bélával és testvérével, Széchenyi Ödönnel, a tűzpasával (a fővárosi tűzoltóság létrehozójával) megalapították Balaton-Füredi Yacht Egyletet.

Mariskával kelt birokra a Királynő

Innentől nem volt megállás. Némethy Ernő füredi születésű győri főügyész elkérte Széchenyi Béla partra tett hajóját, cserébe egy nagyobb summát, 200 forintot ajánlott fel jótékony célra. Ez a jacht volt a Hableány, és 1882 augusztusában megszervezte az első vitorlásversenyt, amelyen a nagy testű Királynő vetélkedett a karcsú Hercegnővel és Richard Young angol hajóépítő Mariskájával. Ekkor már megnyitott az első balatoni hajógyár is, nemsokára már hetven különböző méretű vitorlás ringott a tavon.

Sisi nem jött a Balatonra, a lap csak kitalálta az álszenzációt, a vitorlásokat azonban már nem lehetett lefújni a Balaton vizéről. Még a Rákosi-korszakban sem, pedig az efféle sport minimum gyanúsnak és osztályidegen nagypolgári csökevénynek számított.