Meglepődik, ha megtudja, mi oltja legjobban a szomjat
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Nincs ember, aki ne fújná, hogy a víz a földi élet alapja, de maga az élet is benne kezdődött. Különlegessége abban rejlik, hogy ez az íztelen, szagtalan, átlátszó folyadék „univerzális oldószer”, amely lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb anyagokat feloldja és elszállítsa a sejtekig. Nem véletlen, hogy testsúlyunk 50-60 százaléka víz és csak néhány napig bírnánk ki nélküle (míg étel nélkül akár egy hónapig is kihúzhatjuk).
Ezért aztán meglehetősen furcsa, hogy szomjúságérzetünk könnyedén megcsalhat minket. Pedig a túléléshez elengedhetetlen, hogy ha hiány van belőle, akkor szervezetünk azonnal jelezzen.
Így is tesz, amikor vízre van szükségünk, vérünk besűrűsödik, agyunk szomjúságérzékelő szubfornikális szerve pedig rögtön jelez. Nem nevezhető azonban egy despotának, nem követel tőlünk túl sokat: elég néhány korty, vagy csak a szájüreg kiöblítése és azonnal csökken a szomjúság, még ha csak egy rövid időre is.
Csalóka érzés a szomjúság
A száj ugyanis megnyugtató jeleket küld az agynak, azt üzenve, hogy nem fenyeget a kiszáradás veszélye, most már nyugodtan csökkentheti a szomjúságot, amit az agy készségesen meg is tesz, és jutalmul még boldogsághormonokat (dopamint) is felszabadít és megajándékoz minket a kielégülés érzetével.
Azaz a szomjúságérzet – csalfa módon – már azelőtt enyhül, hogy a bevitt a folyadék felhígította volna a vért (hidratálná a szervezetet). Hogy miért tesz ilyet, ma sem tudni pontosan, az biztos, hogy részben ebből fakad az időseket veszélyeztető kiszáradás, amikor nincs szomjúságérzetük, vízre azonban nagy szükségük lenne. Az biztos, hogy ha rendesen iszunk, akkor a gyomor is beszáll a jutalmazásba, és kellő folyadékmennyiség esetén telítettség érzését kelti, véglegesen lezárva az egész szomjazó-hercehurcát.
Meglepetések az italolimpián
Na de mi oltja a legjobban a szomjat? Természetesen a víz, vághatjuk rá. Kutatók szerint azonban nem feltétlenül.
Egy vizsgálatban 13 folyadék hidratációs indexét hasonlították össze és meglepő eredményre jutottak. Arra voltak kíváncsiak a kutatók, mit érdemes inni, ha olyan munkát végzünk, hogy jó darabig nem tudunk folyadékhoz jutni, mert például intenzíven sportolunk. Melyek azok az italok, amelyek hosszabb idő alatt ürülnek ki, és biztosítják a szervezet a folyadékegyensúlyát?
Az eredmények szerint mind a sima víz, mind pedig a szénsavas remek választás. Ám sehol sincsenek a kevés cukrot, zsírt vagy fehérjét tartalmazó italokhoz képest, amelyek még jobban megőrzik hidratáltságunkat. A sportitalok (izotóniás italok) például jobbak, mivel testünk ásványi anyag-összetételével megegyező mennyiségben tartalmaznak elektrolitokat, például a nátriumot, káliumot, magnéziumot, és egy kevés cukrot, amelyek lassítják a folyadék kiürülését. A lényeg a kevésen van. Éppen ezért érdekes, hogy listán jó helyen szerepel a kóla és a diétás kóla is. Ahogyan a narancslé is.
Ám mindent visz a tej. Méghozzá a sovány tej. Nemcsak kevés zsír, cukor és fehérje van benne, hanem nátrium is, amely valóságos szivacsként működik, és megtartja a vizet a szervezetben.
Ezüstérmesek a hasmenés kezelésére használt rehidratáló italok, a zsíros tej vitte el a bronzot. Őket a narancslé, a kóla (!), a diétás kóla, a jeges tea, és a forrótea, követi, majd a sportital érkezik, a sima víznek pedig be kellett érnie a csúfos tizedik hellyel, míg a szénsavas rokonnak a tizenegyedikkel. Hátul kullog a világos sör, a mezőnyt pedig a kávé zárja.
Beelőzött a kóla
De mit keres a magas cukortartalmú kóla kakukktojásként a listán? Ezt a sokszor szidott, szirupos, ezüsttisztításra is alkalmas italt nem sokan indították volna a hidratációs versenyen. Tudósok szerint pont cukrossága miatt kerülhetett ide, a cukor ugyanis visszafogja a folyadékkiválasztást. De csak egy rövid időre. Amint a vékonybélbe kerül profilt vált, a magas cukorkoncentráció felhígul, onnantól vizet von el szervezetből, és dehidratálásba fog.
Az utolsó előttiként befutó sör is fura versenyző, hiszen az alkohol köztudottan vizeletelhajtó hatású. Ám ez leginkább a tömény italokra igaz csak, a híg alkoholokra nem, mivel sok vizet tartalmaznak, ezért nem szárítanak ki. Nem úgy a sereghajtó kávé, ami mellé nem csak az intenzív íz semlegesítéséhez illik a víz, hanem a vízpótlás miatt is. Még ha nem vagyunk ennek feltétlenül tudatában.
Akkor hagyjuk a vizet és térjünk át a sovány tejre?
Kutatók szerint semmiképpen. A lista ugyanis csak rövid távon érvényes, egy teljes napra egyértelműen a sima víz az örökös babérkoszorús hidratáló bajnok. Arra azonban egyelőre nincs magyarázat, miért tudunk kevesebb szénsavas vizet inni, mint simát, kutatók szerint talán azért, mert nagyobb telítettséget okoz, mint a mentes víz. És mint az kiderült, a szomjúságot a kielégülés és a telítettség érzése oltja el igazán.