Kőbe vésett időpontnak, megkérdőjelezhetetlen dátumnak, szinte univerzális állandónak vesszük, hogy szeptember 1-jén véget ér a nyári szünet, és kezdődik az iskola, amikor kelletlenül letörlik a június közepén boldogan táblára írt vakációt, és több mint egymillió gyerek és fiatal beül a padokba.

De miért éppen ekkor? Hiszen még azt sem tudjuk, miért pont január 1-jén kezdődik az új esztendő, a szeptemberi langy meleg és a gyümölcsözön pedig egyáltalán nem indokolja, hogy reggel 8-kor órarendekkel kelljen bíbelődni és osztályfőnöki órák végtelen sorát kelljen végig szenvedni.

A természet miatt?

A természet rendje alakította így az iskolakezdést, és leginkább a mezőgazdasági munkák – vághatják rá sokan. És valóban, vidéken tavasszal és nyáron egyfolytában volt mit tenni a földeken és a ház körül, ki sem lehetett látni a tennivalók alól, ezért minden dolgos kézre szükség volt, az iskoláskorúakéra is.

De ősszel, például szüret idején is.

nem is lehetett összeterelni a gyerekeket dolog idején. Tanítás jóformán csak a hidegebb hónapokban volt, a fagyokban ugyanis nem lehetett mit ültetni vagy betakarítani, és az állatok is az istállókban vészelték át a telet. A városokban ezzel szemben szinte egész évben tárva-nyitva volt az iskola, nem kellett ugyanis kihajtani a kondát, sem leszedni a gyümölcsöket, ezért néhol 260 napig is eltartott egy tanév.

A törvény miatt?

A tankötelezettség azonban kissé átalakította ezt az önkényes szokásrendet. Elsőként Massachusetts államban (USA) vezették be a tankötelezettséget a világon, 1852-ben, Magyarország (Eötvös József révén) 1868-ban követte. A törvény szigorú volt, akik nem járatták elemi iskolába a gyerekeiket, azokra büntetést róttak ki. De hogy megfeleljenek mind a vidékieknek, mind pedig a városlakóknak, a tanév hosszát 180 napban határozták meg,

Így a vidékiek a legfontosabb terményidőszakban (nyáron) segíthettek a földeken és a ház körül, majd ősszel beültek az iskolapadokba, még ha nem is feltétlenül örültek ennek a szülők. De a törvény világosan fogalmazott, minden évben szeptember elején kezdődik az iskola, a megjelenés pedig kötelező. 

A városiaknak is megfelelt ez a felosztás, a nyár ugyanis ideális évszak a pihenésre. Különben sem lehetett fegyelmet tartani kánikulában, nem volt nagy lemondás ezért egy hosszabb nyári szünet bevezetése, a szabad heteket pedig a tanárok felkészülésére, továbbképzésére kezdték fordítani.

Az éghajlat miatt?

A kora őszi iskolakezdés az egész világon elterjedt, pontosabban az északi féltekén, mert Ausztráliában január végétől december közepéig tart a tanév, a nyári vakáció pedig december közepétől január végéig. A 180 napos tanév inkább csak egyfajta ajánlás, Ausztráliában például 200 napot töltenek a gyerekek iskolában.

Japán, mint oly sok másban is, egyedi utakat követ: náluk áprilisban kezdenek tanulni és a következő márciusban fejezik be, közben nyári, téli és tavaszi szünetekkel választják el az egyes szakaszokat.

Hogy milyen szünetekkel osztják fel a tanévet, azt többnyire az adott ország éghajlatához igazítják. Az északi, vagy hegyi országokban nyilvánvalóan hangsúlyos a téli (sí) szünet, Svájcban ezért csak öt hétig tart a nyári vakáció. Ehhez képest a mi 11 hetes monstre nyári pihenőnk rekordernek számítana, ha Olaszország és Portugália nem  tizenhárom hétre zárná be az iskolákat, mondván, hogy annyira elviselhetetlenek tudnak lenni a mediterrán nyarak, hogy értelmetlen lenne a Pitagorasz-tételt vagy az időmértékes verselést erőltetni a tikkasztó hőhullámban. A szeptemberi kezdésből azonban nem engednek.

A pénzhiány miatt?

Különcködik Németország is, ahol minden tartomány maga dönti el, mikor startolnak az iskolák. Nagy is a szórás, Berlinben például már augusztus 20-án becsengettek, Bajorországban majd csak szeptember 13-án fognak. A németektől szokatlan szertelen lazaság egyik oka, hogy el szeretnék kerülni a közlekedési káoszt, azt, hogy iskolakezdéskor a fél ország egyszerre térjen haza a vakációról és lepje el az utakat rémálomba forduló fennakadásokat okozva.

Nekünk más, unikális érveink is vannak a szeptemberi kezdés mellett. Például az, hogy

Ahogyan a téli hónapok is komoly kihívást jelentenek a megugró rezsiköltségek és a hideg miatt. Kreatív megoldásokkal próbálkoznak ezért az iskolák, például a hatnapos tanítási héttel, amikor már kora délután bezárják a sulit, cserébe szombaton is lehet feleltetni és dolgozatot íratni. Az ősszel felpörgő tanulást pedig egy hosszabb téli szünettel kompenzálnák, szigorúan lecsavart fűtéssel.

De megszívlelhetik a meleg ajánlást is, és gázról átállnak fatüzelésre.

nemcsak barátságosan duruzsolnának a meleg kályhák, bensőséges hangulatot varázsolva a termekbe, de minden diák mélyen át is élhetné az amúgy is kötelező Kincskereső kisködmön Gergőjének sorsát, és reggelente egy hasáb tűzifával és gyújtóssal toppanhatna be az osztályterembe.