Hamisítatlan superfood a banán, dúskál az ásványi anyagokban, antioxidánsokban és vitaminokban, jótékony hatású, tápláló, kalóriadús gyümölcs, azonnal energiával tölt fel. Triptofán nevű esszenciális aminosav összetevőjének köszönhetően pedig még jókedvre is deríti fogyasztóját. A világ legrégebben termesztett gyümölcse és 400 millió ember alapélelmiszere a Földön. 

Kár, hogy alapból radioaktívan sugároz, méghozzá a legerősebben minden gyümölcs között. Annyira aktív, hogy a banánszállítmányoknál általában bejeleznek a vámosok érzékeny dózismérői. Ez a nem éppen bizalomgerjesztő jellemvonása éppen a legegészségesebb tulajdonságából ered, méghozzá abból, hogy a banán az egyik legfontosabb káliumforrás az növények között.

Nélkülözhetetlen elem számunkra a kálium, mivel – a nátriummal és a magnéziummal együtt – kulcsfontosságú szerepet játszik az ingerületátvitelben. Körülbelül 150 gramm káliumot tartalmaz az emberi szervezet, javasolt napi adagja 3,5 gramm, amelyet könnyedén be tudunk vinni hétköznapi élelemmel is, az emberi test pedig természetesen egyensúlyban tartja a kálium mennyiségét. De van egy kis bökkenő:   

Másodpercenként 15 kálium-40 bomlik el egy banánban, miközben sugárzó örömmel esszük a világ legnagyobb lágyszárú növényének termését. Ám aggodalomra semmi ok, egy tipikus emberi szervezetben ötezer atommag bomlik el másodpercenként (ötezer becquerellel sugárzunk), de úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy darab átlagos banán (150 gramm) 120 nSv (nanosievert) dózissal sugároz, mindez pedig csak a töredéke a teljes sugárzó korpuszunknak.

Mini Csernobilokat rejt a banán?

Már a „sugárzás” szó puszta említése is sokakban félelmet kelt, pedig a világ egyik legtermészetesebb fizikai jelensége ez, és ha tetszik, ha nem, egész életünket sugárfelhők kellős közepén éljük le. A sugárzás végső soron egy energia, amely hullámok vagy részecskék formájában halad egyik pontból a másikba, és különféle természetes és mesterséges forrásokból származó sugárzások bombázzák a testünket a nap huszonnégy órájában. Süt ránk a Napból, és árad felénk a világűrből származó kozmikus sugárzás, de radioaktív sugárözönnel von be minket a lábunk alatt a talaj, a hegy sziklái és a levegő is. 

Na és a banán, a természetes sugárforrások egyik ízletes példája. Hogy megfogható legyen, milyen dózisban teszi, érdemes összehasonlítani más sugárterhelésekkel (mSv, millisievertben megadva).

• Egy banán elfogyasztása: 0,0001
• Magyarországon a becsült (természetes és mesterséges) háttérsugárzás: 3,1 (évente)
• Atomerőmű 100 kilométeres sugarú körzetében lakni: 0,01 (évente)
• Egy doboz elszívott cigaretta: 0,05
• Fogorvosi röntgen: 0,005
• Mellkasröntgen: 0,1
• Hasi CT: 14

Látható, hogy a banán radioaktivitása eltörpül például a cigarettához képest: ötszáz darabot kellene megenni, hogy egy doboz cigaretta sugárterhelését elérjük. Az orvosi képalkotó (ultrahang és mágneses rezonancia képalkotás, MRI) berendezésekről nem is beszélve.

hogy megközelítsük egy röntgengép dózisát. Ahogyan minden más (radioaktív) káliumot tartalmazó élelmiszerből is, például a paradicsomból, burgonyából, avokádóból, hüvelyesekből, halból is mázsányikat kellene rendszeresen elpusztítanunk. Mind közül azonban a banán tartalmazza a legtöbb káliumot (500 milligrammot egy kilója), amelynek egy százada természetesen körülmények között radioaktív, ezért bátran ki lehet jelenteni, hogy ez az egyik a legsugárzóbb természetes élelem.  

Nem kell persze róla leszokni (a cigarettát azonban legkésőbb 35 évesen érdemes végleg letenni). Radioaktív ugyan, de az egészséges sejtek jól tudják kezelni ezt a bizarr tulajdonságát, áldásos hatásai pedig messze felülmúlják a gyanakvó félelmeket. És már csak azért is érdemes rendszeresen fogyasztani a instabil kálium-40 izotópjaival együtt is, mert egy gyilkos gombafajta pusztítja a banánültetvényeket szerte a világon, és félő, hogy nemsokára végleg eltűnhet a boltok polcairól – láthatatlan sugaraival együtt.