1814. október 17-én több mint egymillió liter sör ömlött végig a brit főváros egyik kerületén. Az alkoholcunamiban nyolcan meghaltak, és rengetegen szenvedtek macskajajtól. De mi okozta a sörtragédiát?

London egyik legrosszabb negyede a 19. században a St. Giles volt. Bő kétszáz évvel ezelőtt a társadalom perifériáján élők népesítették be, koldusok, tolvajok, árvák, utcalányok, csavargók. Közel 30 ezer nincstelen zsúfolódik össze a férgektől és betegségektől (kolera, tuberkulózis) hemzsegő, düledező viskókban. A véres utcai bunyók mindennaposak, a környék bűzlik a mocsoktól. A tisztes városi polgárok kerülik St. Giles negyedét, az itt élők pedig csak egy módszert találnak szomorú sorsuk enyhítésére, a búfelejtő alkoholt.

Sörszökőkút

Egy helyi sörfőzde, a Horse Shoe Brewery szolgálja ki a csöppet sem változatos igényeket, hiszen a minőség nem fontos, csak a bódulat.

A Great Russell Street és a Tottenham Court Road sarkán, a kis sörgyárban közel egymillió liter sör pihen hat és fél méter magas, széles vaspántokkal lezárt kádakban. Az altatás nem véletlen, a keserű és gazdag porter sör főzéséhez a legideálisabb a tizenkét hónapos erjesztés, hogy pörkölt aromái felszabaduljanak.

1814. október 17-én, hétfőn George Crick, a sörfőzde egyik alkalmazottja észreveszi, hogy a főmedencét körülvevő vasgyűrűk egyike eltört. Jelenti főnökének, aki megnyugtatja, semmi pánik, majd másnap megjavítják. Alig egy órával később a belső nyomás hatására a konténer felrobban, és nagy erővel szétzúzza a szomszédos hordókat. Néhány másodperc alatt ezer köbméter sör önti el a gyárat, öt méter magas (alkoholos) szökőárt képezve.

A nagy zaj nyolc kilométerre is elhallatszik, a környéken pedig hirtelen úrrá lesz az alkoholkáosz, minden a feje tetejére áll. A sörgyár alkalmazottai a főzde belsejében próbálják menteni a menthetőt, közülük többen súlyosan megsérülnek. Három dolgozót sikerül kimenteni a derékig hömpölygő sörlevesből, egy negyediket később élve húznak ki a romok alól. 

Amikor a patkányok is elbódultak

Az ingyensör hírére ugyan emberek százai özönlenek az utcára, hogy mindenféle épp kéznél lévő edénybe kanalazzák a bódító italt, vagy már helyben megigyák, de közben

A kifőzde melletti két szomszédos ház lakói halálra vannak ítélve, összesen nyolc holttestet – csak nőket és gyerekeket – találnak a romok alatt. Másnap még egy ember meghal, de ő már alkoholmérgezésben. Október 18-án megkezdődik a kárfelmérés: összedőlt házak, sörben úszó pincék, elpusztult patkányok tömkelege, szeméthegyek és mocsok.

A maláta erőteljes illata hónapokig terjeng a környéken, a macskakövek közül moha burjánzik a sör hatására. A kifőzde vesztesége közel 23 ezer font (ma közel 560 millió forint), és mivel felelőst nem találnak, és az eseményt a bíróság „Isten cselekedetének” tulajdonítja, a cégnek nem kell kártérítést fizetnie a károsultaknak, sőt, visszaigényelheti a sör után már kifizetett jövedéki adót. A csődöt úgy kerülik el, hogy a brit parlamenttől mentőcsomagot kapnak, és még egy nagyobb összeget ítélnek meg nekik kárpótlásul a kiömlött sörért. Az áldozatok hozzátartozói és a fedél nélkül maradók viszont semmiféle jóvátételben nem részesülnek.

A katasztrófa után a fából készült erjesztőkádakat kivonják a forgalomból, és bélelt betonkádakra cserélik. A sörgyárat 1921-ben bezárják, a következő évben lebontják. A katasztrófa emlékére egy helyi kocsma, a The Holborn Whippet minden évben egy különleges évfordulós sört főzött, amíg 2020-ban le nem húzta a rolót.