- Tudomány
- Ma Is Tanultam Valamit
- leonardo da vinci
- 20. század
- geodom
- buckminster fuller
- építész
- feltaláló
Ki volt a 20. század Leonardo da Vincije, Buckminster Fuller?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Az egyik legnagyobb amerikai polihisztor már majdnem eldobta magától az életet, amikor szomorúságát és negatív energiáit sikerült kreativitásba fordítania. Ki volt R. Buckminster Fuller, akit annyira összetört üzlete becsődölése és kislánya halála, hogy öngyilkos akart lenni, de végül a század egyik legnagyobb feltalálója lett?
Az építész, tervező, egyetemi tanár, feltaláló élete 1927-ben bicsaklott meg, de sikerült felülemelkednie kétségbeesésén, és feltett magának két kérdést: mi értelme az életnek, ha minden összeomlik körülöttünk, és van-e esélye az emberiségnek hosszú és sikeres földi létezésre?
Fuller 1895-ben született Massachusetts államban. Családjában nem ő volt az első lázadó gondolkodó, nagynénje Margaret Fuller, a 19. század legharcosabb amerikai feministája, a transzcendentalista mozgalom kiemelkedő alakja.
Az első világháború alatt az amerikai haditengerészetnél szolgált, 1917-ben megnősült, majd a háború után apósával építőipari céget alapított. De a vállalat 1927-ben tönkre ment, Fuller jövedelem nélkül maradt, ráadásul kislányát is elveszítette. Súlyos kétségbeeséséből végül kilábalt, és elhatározta, nonprofit kutatásba vág, ami a világ energiaforrásaira fókuszál, és megpróbálja rávenni az embereket, hogy egyénileg is foglalkozzanak a világ globális problémáival – a szegénységgel, a lakhatással, az erőforrások egyenlőtlen elosztásával.
Ultramodern találmányok
1927-ben kezdett dolgozni a könnyű, olcsó és szállítható Dymaxion-házon (a dynamic, maximum, tension szavakból alkotta az épület nevét), amely egy központi oszlop köré épült szerkezet, a tetőt és a padlót több acélkábel tartja, és szintén kábelekkel rögzítik a földhöz. A ház hőmérsékletét a „kupak” szabályozza a ház felső részének kinyitásával vagy bezárásával. Csak egy Dymaxion-ház épült, az 1940-es évek végén a kansasi Wichitában, ma múzeumban látogatható.
Ezután a Dymaxion car következett, egy könnyű, áramvonalas, 11 személyes, háromkerekű autó, amely alumíniumpanelekkel borított erős favázból áll. Sajnos a szerkezete instabil, nehéz kormányozni, és bemutatásakor, az 1933-as chicagói világkiállításon halálos baleset is történt, úgyhogy az autó iránti érdeklődés megcsappant.
Ő alkotta meg a Spaceship Earth, az „Űrhajó Föld” kifejezést bolygónk leírására, amelynek definíciója szerint minden ember utas a Föld űrhajón, és mint egy nagy hajó legénységének, az embereknek kooperálniuk kell a bolygó megfelelő működése érdekében. Meggyőződése szerint a technológia segíthet sok ember életének jobbá tételében.
A hírnevet hozó kupola
Legnagyobb találmánya a geodéziai kupola, egy gömb alakú, összetett háromszög hálózatból álló térkeretszerkezet, melynek lapjai elosztják a feszültséget a szerkezeten belül,
a kapcsolt háromszögek önmagukat erősítő kereteket hoznak létre, és a leggazdaságosabb térkitöltő szerkezeteket alkotják.
Sok ezer geodéziai kupolát állítottak fel a világ különböző részein, a legtöbbet az Egyesült Államokban, az 1958-ban épült louisianai volt korának legnagyobb fesztávolságú építménye. De van az Északi-sarkon is, és mi is elkészíthetjük otthon kerti pavilonnak vagy üvegháznak.
Fuller egyéb találmányai és fejlesztései között vannak még térképek, előre gyártott, fröccsöntött fürdőszobák, tetraéder alakú lebegő városok, víz alatti geodéziai kupola farmok. Róla nevezték el a fullerént, egy mesterséges szénmódosulatot, amelynek az alakja a geodéziai kupolára hasonlít, de több mint 30 könyvet és a legnagyobb ismert naplóköteget is ő alkotta, a Dymaxion Chronofile-t. Ezt 1917 és 1983 között írta, hogy hűen és teljességre törekedve dokumentálja életét. Negyedóránként lejegyezte gondolatait, élete történéseit és a napló lapjai közé gyűjtött minden papíralapú dokumentumot is, amellyel napközben találkozott.
Vezérgondolata szerint a számítógépekben tárolt információk által irányított energia képes nyersanyagok szintetizálására, a világ teljes lakossága fizikai szükségleteinek kielégítésére, és minden technológiai előrelépés megsokszorozza a világ közösségének produktív gazdagságát és a Föld energiáját.