A Guinness Rekordok Könyve szerint minden idők „legtermékenyebb hóhéra″, Sztálin végrehajtója Vaszilij Blohin volt. Ezen talán nem is csodálkozunk, hiszen az Acélember a végtelen tisztogatások és kegyetlen gyilkosságok mestere volt, de Blohin áldozatainak száma sokkolóan hat még ma is.

Vele szemben a „világ angyala” címért többen is versenghetnek, például James Harrison, aki vérével milliókat mentett meg, vagy Vaszilij Arkipov, aki egymaga hárította el a harmadik világháború kitörését.

Nem kevés vér tapad a kezéhez

Blohin, az NKVD, a politikai rendőrség főhóhéra, aki 1926 és 1953 között volt a legaktívabb, becslések szerint 50 000 embert végzett ki saját kezűleg. Nála kegyetlenebb tisztogató nem volt már a húszas években sem, így gyorsan Sztálin bizalmasai között találta magát, és az NKVD-n belüli kommandatúra vezetője lett. Közvetlenül Sztálintól kapta a parancsokat, és csak neki kellett elszámolnia. Blohin specialitásai a tömeges kivégzések voltak, de magas rangú személyeket is likvidált, például a Szovjetunió marsallját és az NKVD két korábbi vezetőjét is, akik alatt ő maga is szolgált.

1940. március 5-én Sztálin elrendelte az összes, a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborban raboskodó lengyel tiszt és főtiszt kivégzését, ez volt a hírhedt katyini mészárlás. A legalább 22 ezer áldozatot követelő háborús bűnben Vaszilij Blohin huszonnyolc napig segédkezett. Feltehetően több mint 7000 kivégzést hajtott végre német Walther revolverével, amit azért használt, hogy ha a tömegsírokat felfedeznék, a németekre terelődjön a gyanú.

Blohin titokban megkapta a Vörös Zászló Rendet is a mészárlás lebonyolításáért, bár ezt a kitüntetést a harctéren „kivételes bátorságot, önmegtagadást és vitézséget tanúsító katonák” kapják.

Blohin Sztálin 1953-as halála után visszavonult, megfosztották rangjától, és inni kezdett. Állítólag az alkohol és pszichés problémái miatt lett öngyilkos 1955-ben, így gyarapítva még eggyel a saját kezével kioltott életek számát.

Isten követei

Ki volt Blohin antipólusa, a földre szállt angyal, aki a legtöbb életet mentette meg? Nos, itt nem olyan egyértelmű a válasz, hiszen lehetne Teréz anya, Raoul Wallenberg, egy gyógyszer feltalálója vagy egy Nobel-békedíjas is. De hallottunk-e már az ausztrál James Harrisonról, aki valóban milliószám mentette meg az embereket?

Harrison vére gyógyító erővel bírt, és annyiszor adott vért 81 éves koráig, hogy aranykarú férfinak is nevezték. Vére nagy arányban tartalmazott anti-D immunglobulin antitestet, amit egy olyan gyógyszer előállításra használnak, ami az Rh-összeférhetetlenség kezelésére alkalmas. Ez a vérszegénység egy súlyos formája, és az újszülötteknél fordul elő nagyszámban, ha az Rh-negatív terhes nő vérében lévő antitestek elpusztítják az Rh-pozitív baba vérsejtjeit, mert idegen anyagként reagálnak rá.

Harrison 13 évesen esett át egy komoly mellkasi műtéten, amikor rengeteg vérre volt szüksége, ekkor határozta el, hogy amint megteheti, ő is belép a véradók sorába, hogy meghálálja, amit kapott. 1954-ben, 18 évesen kezdett vért adni, ekkor fedezték fel, hogy vére egy ritka antitestet tartalmaz. 1173-szor adott vérplazmát körülbelül 60 év alatt. A becslések szerint eddig mintegy 2-2,5 millió embert mentett meg a vérével.

De lehet, hogy mégsem Harrison a világ legnagyobb megmentője? Számolnunk kell Vaszilij Arkipovval is, aki 1962-ben, amikor Hruscsov és Castro kubai elnök megegyezett a szovjet rakéták Kubába történő telepítéséről, elhárított egy atomtámadást. Arkipov egy nukleáris torpedókkal felszerelt B–59-es atom-tengeralattjáró másodparancsnokaként 1962. október 1-jén Kubába indult. Négy hétig tartott, mire megérkeztek, Arkipov tengeralattjárójának kapitánya ekkor már úgy vélte, kitört a harmadik világháború, mert az amerikai hadihajók mélységi bombákat dobáltak rájuk, és a rádiós kommunikációjuk is megszakadt. A kapitány felkészült az atomtorpedó kilövésére, de Arkipov állítólag a tettlegességig is elment, hogy megakadályozza, és sikerrel járt. Így hárította el egyedül a harmadik világháború kitörését.