2015-ben nagy port vert fel egy német tanulmány, ami a Bild, Németország egyik legnagyobb lapjának címoldalára is kikerült.

Nézzük, mi történt azokkal, akik elkezdték a csokidiétát, belevághatunk-e mi is? A Diet and Health Institute igazgatója, Johannes Bohannon akkor kifejtette, hogy kísérleteik szerint az alacsony szénhidráttartalmú étrenden lévők csokoládé fogyasztása felgyorsítja a fogyást, pozitív hatással van a koleszterinszintre és általánosságban is javítja közérzetünket. Nos, ez utóbbit mi is megtapasztalhattuk már, de hogy valóban fogyasztana?

Csoki és szénhidrát

A német vizsgálat során a Facebook segítségével toborozták az alanyokat Frankfurt környékén, és 150 eurót ajánlottak fel mindenkinek, aki hajlandó 3 hétig diétázni. 19 és 67 év közötti férfiak (5) és nők (11) jelentkeztek, akiket három diétás csoportba osztottak: az egyik alacsony szénhidráttartalmú diétát követett, egy másik ugyanezt, de mindennap evett csokit, a kontrollcsoport pedig nem változtatott étrendjén. 21 napon keresztül minden reggel megmérték magukat, az utolsó napon kérdőívre kellett válaszolniuk és vérvizsgálatot végeztek.

Mindkét alacsony szénhidrátos csoport körülbelül 2,3 kilogrammot fogyott, a kontrollcsoport súlya nem változott. De a csokit is fogyasztók 10 százalékkal gyorsabban fogytak, jobb koleszterinszintet és magasabb pontszámot értek el a jóléti felmérésen is. Az eredmények meggyőzőek voltak, a vizsgálat ráadásul 18 különböző mérőszámot is figyelembe vett, nemcsak a súlyt és a koleszterint, hanem az alvás minőségét, általános közérzetet, nátrium- és fehérjeszintet, és jóllétet. De jó hír! Elő a csokikkal, vagy mégsem?

Kakaóbabos boldogság

Slim by Chocolate! – harsogták a szalagcímek. Sajtóközleményt, promóciós videóklipet, akusztikus balladát, sőt egy rapet is kiadtak a csokoládéról és a fogyásról.

A nagy német sajtóorgánumok után Bohannon tanulmányát minőség-ellenőrzés, szakértői értékelés nélkül átvette a NewsWire, a The Daily Star, az Irish Examiner, a Cosmopolitan német honlapja, a Times of India, a Huffington Post német és indiai oldalai, sőt még a texasi televíziós hírekben és egy ausztrál reggeli beszélgetős műsorban is szóba került.

A riporterek nem kérdezték, hogy hány alany vett részt a kísérletben, nem kerestek külső kutatókat véleményezés céljából. Pedig jobban tették volna, ugyanis Bohannon és intézete sem létezett soha, a tanulmány pedig torz volt és hamis, mert nagyon kevés emberen kísérleteztek rengeteg tény mérésével.

Ki ötlötte ki a tudományos csínyt és miért? John Bohannon újságíró végül felfedte magát. A kamu analízisről úgy nyilatkozott, klinikai vizsgálatokat valóban végeztek, de ő az ellenőrzött adatokkal bírálni akarta az étrendi tanulmányok véletlenszerűségét.

Nos, igazából a nevem John, és van PhD-fokozatom, de a baktériumok molekuláris biológiájának területéről. A Diéta és Egészségtudományi Intézet sosem létezett, csak egy weboldal volt.

Bohannon álkutatásának célja az volt, hogy bemutassa, a diétás és étrendi tanulmányok mennyire megalapozatlanok lehetnek, mert ez nem egzakt tudomány. Eredményei értelmetlenek és bizonytalanok voltak, de a média felgyorsította és pillanatok alatt közvetítette emberek millióihoz szerte a világon. Azt is hozzátette, egyedül az olvasókban lehet bízni, mert csak ők kérdőjelezték meg az eredményeket.