Ahogy a hátizsákok, úgy terjedtek el a sport– és tornacipők is az elmúlt évek alatt minden korosztály körében. Lassan az a ciki, aki nem tornacipőben jár, pedig néhány évvel ezelőtt a sikk és a sportcipő kifejezések egymás közelében sem állhattak volna. De mára már az első osztályú brit etikett-tanácsadó cég, a Debrett's is jóváhagyta a sportcipőket az elegáns, társasági összejövetelekre. Vajon az egyre inkább terjedő igénytelenségnek tudható be, vagy a kényelem térhódításának? A reklámok és a sztárok biztos támogatói a trendnek, de vajon jó-e, ha egész nap egy kényelmes sportcipőben nyomulunk?

A sportos ruházat térhódításával és a pandémia kényelemre törekvésével egyenesen nyílt meg az út a sneakerek előtt. A cipők amúgy is az online luxuspiac legnagyobb szeletét teszik ki, ezen belül a tornacipők kiemelt helyen állnak. A Guccitól a Balenciagáig nagy divatmárkák diktálják a tempót a luxustornacipők piacán.

Kis tornacsuka-történet

A legkorábbi sportcipőket a John Boyd Dunlop által alapított The Liverpool Rubber Company készítette az 1830-as években. Dunlop felfedezte, hogy lehet a vászon felsőrészeket gumitalppal rögzíteni, ezeket a cipőket a viktoriánus tengerparti promenádok alkalmával hordták. 

Adi Dassler a húszas években Németországban alapította a „Gebrüder Dassler Schuhfabrik” céget, amelyet 1949–ben Adidasra kereszteltek. A márka megalkotta az első futócipőt teljes bőrtalppal és kézzel készített tüskékkel, ezt viselte Jessie Owens a berlini olimpián.

A Nike Bill Bowerman és Phil Knight nevéhez fűződik, akik sikeresen meglovagolták a hetvenes években Amerikában hódító joggingőrületet, így a cég nagy sikere egy futócipő lett, a párnázott Cortez – amit mellesleg Tom Hanks is viselt a Forrest Gumpban.

A hetvenes években indult hódító útjára az Adidas Samba, amely teremfocihoz készült, de bőr felsőrészével, velúrrészleteivel hamar begyűrűzött az utcai divatba is. A nyolcvanas években a márka bevonult a popkulturális szimbólumok közé, amikor a Run-DMC kiadta a My Adidas című dalt, és szponzori szerződést is kötöttek a márkával.

A tornacipők hódításának második hulláma 1984–ben kezdődött a Nike Air Jordans piacra dobásával, ekkor váltak státuszszimbólummá az őket hordó celebek miatt. Yuniya Kawamura szociológus szerint a harmadik hullámot a digitális korszak és az ebből eredő tornacipő-marketing és viszonteladási kultúra növekedése jellemzi.

A Nike és az Adidas rendszeresen kiadja limitált szériáit, amelyek egy-egy hírességhez vagy sportolóhoz kapcsolódnak. Sokan bármit megtennének azért, hogy megkaparintsák ezeket a cipőket, ilyen exkluzív darab volt például a Nike Air Yeezy 2 Red October és az Air Jordan x 1 Off-White Chicago.

Sohase mondd, hogy túl vagy már a tornacipőn

A reumatológusok és pedikűrösök véleménye szerint káros egész nap a lábat nem tartó sportcipőben lenni, nem tesz jót sem magának a lábnak, sem a testtartásnak.

A szakorvosok soha nem mondják, hogy soha, de a mértékletes hordást ajánlják. Ha azon kevesek közé tartozunk, akiknek még nincs semmilyen sportcipőjük, olyat vegyünk, ami fűzős és bőr, mert ami befűzhető, jobban tartja a lábat, a bőr is szilárdabb, mint a vászon.

A 28 kis csontból, ízületekből, sok szalagból és egyéb kis véredényből álló láb nagyon összetett szerkezet, de könnyen hozzászokik a cipőtalp kényelméhez és rugalmasságához, úgyhogy sok hordás után teljesen elfelejti funkcióit, hajlamos megereszkedni, szétterülni, és elveszti szívósságát.

Szilárd talajon, merevebb cipőben a láb neuroszenzoros érzékelőivel információkat küld az agyba, ami azonnal korrigálja a testtartást. Egy puha és gumis támasztékon, mint például egy Converse tornacipő, a láb nem tudja érzékelni a talajt, így korrekció sem jöhet létre. Ez olyan, mintha kemény padlón vagy puha matracon járnánk: a puha felületen kevésbé vagyunk stabilak, precízek és tónusosak. A tornacipők nem stimulálják a talpi gödröcskéket sem, amelyek segítenek tompítani az ütéseket.

A statikus zavarokon túl a láb könnyen bele is izzadhat a tornacipőkbe, ami akár gombás fertőzésekhez is vezethet. Úgyhogy jobban tesszük, ha hagyományos, városi cipőt választunk, de ha nem tudunk megválni tornacipőnktől, akkor hordjuk legalább ritkábban.