A legújabb kutatások azt sugallják, hogy az emberi agyban nincs egyetlen olyan hely, amely a tudatért lenne felelős, azt feltételezik, hogy egy egész hálózat állhat mögötte. Eddig megfoghatatlannak bizonyultak azok az agyi hálózatok és kapcsolataik, amelyek a tudatosságot és az ébrenlétet eredményezik.

Mi az emberi tudat?

Zirui Huang, a Michigani Egyetem Orvostudományi Kar Aneszteziológiai Tanszékének kutatási adjunktusa azt mondta:

A tudat tanulmányozása olyan, mint egy összekevert Rubik-kocka kirakása. Ha csak egyetlen felületet nézünk, megzavarhat a rendszerezés. Minden dimenziót figyelembe véve kell dolgozni a rejtvényen.

A tudat vonatkozik az agy ébrenléti képességére, tapasztalatainkra és az érzékszervek szerveződésére, vagyis a látvány, a hang és az érzés összefonódására, hogy létrejöjjön a tudatos élmény. Idén év elején nagy előrelépés történt az emberi tudat vizsgálatában, a Michigani Egyetem kutatói éber és kómában lévő vagy pszichiátriai betegek (például skizofrén) MRI-adataiból 400 különböző agyi régió felvételeit vizsgálták és hasonlították össze. Három kérgi gradienst találtak, amelyek összhangban lehetnek a tudat dimenzióival, az ébrenléttel, a tapasztalatokkal és az érzékszervi szerveződéssel.

Az emberi tudat kutatása tehát komoly fejlődésen megy keresztül, de mi a helyzet az állatokkal?

Állati tudat

Büszkén hirdetjük, hogy az ember a teremtés koronája, az intelligens fajok csúcspéldánya, de mi van akkor, ha ez egyáltalán nem igaz? Ha az általunk kizsákmányolt és lenézett állatok ugyanúgy rendelkeznek tudattal, mint mi, csak az ő tudatosságukat nem a mi mércénkkel kellene mérni? Miért mi lennénk az etalon?

Egy új német tanulmány szerint két kérdésre kell választ találni a tudat vizsgálatakor: mely állatoknak vannak tudatos tapasztalatai, és léteznek–e különbségek a fajok között?

Az állatok vizsgálatának központi eszköze viselkedésük megfigyelése, amit noninvazív idegi vizsgálatokkal egészítenek ki. Vannak, akik amellett érvelnek, hogy a tanulás különböző formáit az állati tudat jeleként kell értelmezni, mert az emberi tudatossággal rokonítható.

Az állati tudatra bizonyíték lehetne az észlelési gazdagság, az észlelési élmény. Egy organizmusnak akkor van öntudata, ha ugyanannyira tudatában van a világnak, mint magának (testtudatoság): a külső és belső állapotok megkülönböztetése már az öntudat formája. Ha egy állat egy ingert tudatosan észlel, és fel tudja ismerni az inger eredetét, az már észlelési gazdagság, vagyis tudatosság.

A tudatosság szempontjai

Az észlelési gazdagság az állat azon képessége, hogy érzékelhetően kategorizálja környezetét, de a tanulmányban az is fontos aspektus, hogy egy állat egy adott időpontban, illetve időben egységesnek éli–e meg a világot. Vagyis az állat sok elszigetelt érzékszervi benyomást szerez, a világot szétválasztott érzetek sorozataként éli meg, vagy tapasztalatai összefüggő egészet alkotnak, és a világot egyetlen folytonosságként fogja fel?

A rágcsálók játszanak, a tárgyakat perceptuálisan kategóriákba csoportosíthatják azonosság és különbség, valamint alak szerint, és fajtársaikat is kategorizálhatják. A patkányok az emberekhez hasonlóan teljesítenek a multiszenzoros döntéshozatali feladatokban, jó a hosszú távú memóriájuk, képesek tanulni, eszközt használni, de a tükörben nem ismerik fel magukat.

A főemlősök képesek osztályozni környezetük tárgyait, megtanulhatnak vizuális megkülönböztetéseket tenni. A legtudatosabb állatoknak számítanak a szemkontaktus, a hosszú távú memória, a világ és maguk tudatosítása, az eszközhasználat, az utánzásos tanulás és a fogalmi kategorizálás miatt.