Sok emberben felmerülhet, miért van egyáltalán jobb- és balkezesség, különösen a nőkben, és különösen, ha volán mögött ülnek. Ezért is találták fel a „másik balt” – feltehetően az autósiskolákban. A két oldal megkülönböztetése egyébként a francia forradalom idejéből, Párizsból ered, amikor a parlamenti ülésrendben a jobb oldalon foglaltak helyet a királyság képviselői (az első és a második rend), a bal oldalon a forradalom hívei, a polgárság (a harmadik rend). Ez a felállás az ancien régime korszakában még nem jöhetett létre, a forradalomnak köszönhető, hogy a harmadik rend kivívta a közös nemzetgyűlés lehetőségét. 

Talán már mi is megfigyeltük magunkon, hogy vannak olyan tevékenységek, amiket egyszerre tudunk a jobb és a bal kezünkkel is végezni (már ha meg tudjuk különböztetni a két oldalt), de mitől függ, és miért van több jobbkezes a világon?

Egy gyors teszttel könnyen kideríthejtük, hogy jobb- vagy balkezesek vagyunk-e, ha hirtelen elbizonytalanodnánk. Fogjunk egy távcsövet vagy egy kaleidoszkópot vagy bármit, amibe csak az egyik szemünkkel kell belenézni. Amelyik szemünket használjuk reflexszerűen, gondolkodás nélkül, olyan kezesek vagyunk. Ugyanezt kipróbálhatjuk egy lépcsőn is: amelyik lábunkkal lépünk rá először, az a mi preferenciánk.

A kéz esetében ez egy kicsit bonyolultabb, mert vannak, akik szinte ugyanolyan jól tudják használni mind a két kezüket, ők a „kétkezesek” – valószínűleg balkezesnek indultak, de megpróbálták őket leszoktatni a bal kéz használatáról gyerekkorban. De jó, ha tudjuk, a jobb kéz sokat árul el a láb használatáról is, ugyanis a jobbkezes felnőttek 90 százaléka jobblábas is.

Általában az a domináns kéz, amelyikkel írunk, úgyhogy az emberek 6-7 éves kortól lesznek határozottan valamilyen irányúak. 3 éves kor előtt a gyerekek még mind a két kezüket használják, majd megjelennek az oldaldominanciák, vagyis a gyerek előnyben részesíti az egyik kezét. 

Az emberek 85-90 százaléka, vagyis tíz emberből kilenc a jobb kezét használja mindenre, 80 százalékuk a fociban is jobblábas, 70 százalékuk a kukkerteszten is az.

A tudomány mai álláspontja a barlangrajzok elemzése, a szerszámkészítési technikák és az őskori hangszerek tanulmányozása alapján az, hogy az ősférfiak és ősnők is dominánsan jobbkezesek voltak.

Genetikai bal

Clare Porac, a Pennsylvaniai Állami Egyetem pszichológiaprofesszora a jobb és bal oldali lateralizációt tanulmányozza, szerinte a kézpreferencia attól függ, hogy ugyanazon a genetikai helyen két allél vagy egy olyan gén két megnyilvánulása van-e, amely összefüggésbe hozható az oldaldominanciával.

Ezen allélok egyike egy D-gén (dextrális, vagyis jobb oldali), a másik allél pedig egy C-gén (a véletlenszerűséget befolyásolja). A D-gén gyakrabban fordul elő a populációban, és nagyobb valószínűséggel az egyed genetikai örökségének részeként. A C-génnel 50 százalékos eséllyel lesz valaki jobb- vagy balkezes. 

A javasolt genetikai lokusz, amely meghatározza a kézpreferenciát, mindegyik szülőtől tartalmaz egy allélt. A lehetséges genetikai kombinációk: DD (erősen jobbkezes), DC (nem képregénykiadó, hanem többnyire jobbkezes), CC (vagy-vagy), és ezek a genetikai kombinációk a jobbkezesek túlnyomó többségét és a balkezesek csekély, de tartósan előforduló kisebbségét eredményezik.

Bár egyelőre vita tárgya, de van olyan álláspont is, amely szerint a nagy majmoknál (csimpánz, gorilla) nagyjából ugyanannyi a jobb- és balkezes, mint az embereknél.

Az oldaldominanciákért az agyféltekék a felelősek: egy puszi a jobb oldalunkra, a bal agyféltekét birizgálja, a bal kéz megcsípése viszont a jobb agyféltekébe fut. 

Ha mindkét szülő jobbkezes, akkor csak 9 százalék az esélye annak, hogy a gyerekeik balkezesek lesznek, ha egyikük balkezes, akkor 16-20 százalék a lehetősége, és 27 százalék az esélye, ha mindkét szülő balkezes. 

McEnroe és Szeles Mónika is

Vannak, akik úgy vélik, hogy a környezet, amelyben a gyerek felnő, erősen befolyásolja, hogy bal- vagy jobbkezes-e. Egyes társadalmakban, például a 20. század elején Japánban (de a korai 60-as években itthon is) a balkezességet nem nézték jó szemmel, így az iskolában a gyerekeket már nagyon korán arra kényszerítették, hogy jobb kézzel írjanak. Ekkor 1 százalékra redukálódott az írásban balkezesek aránya, de mikor a nyomás csökkent, és a gyerekek újból használhatták a bal kezüket az íráshoz, akkor 8-10 százalékra nőtt.

Van olyan teória is, ami a magzat anyaméhben elfoglalt helyzetét okolja a lateralizációért, a fej helyzetétől függően lesz valaki jobb- vagy balkezes.

Több tény is magyarázhatja a jobbkezesség dominanciáját, lehet tehát egyrészt genetikai hajlam, de ezt befolyásolhatja a magzati élet, a gyerekkor, a környezeti elvárások, hatások. Akárhogy is van, a balkezeseket ne bántsuk, semmivel sem rosszabbak, mint a jobbkezesek, sőt közülük került ki Bach, Goethe, Leonardo, Picasso, Mark Twain, Newton, Puskás Öcsi, vagy akinek a horgaira senki sem számított arról az oldalról, Papp Laci!