Donald Trumpot is ez tette gazdaggá, de mégis, hogyan működik?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Az idősebbek még emlékezhetnek arra, hogy húsz éve itthon is mindenki a feng shuiról beszélt. Aztán valahogy ez a lakberendezési stílusnak kikiáltott trend alábbhagyott, ma pedig már csak térkultúra témájú magazinokban találkozhatunk vele elvétve, vagy vicces ingatlanhirdetésekben – bár azt sem ma adták fel, hogy „az ingatlan a kambodzsai feng shui szerint lett lelakva és az Ön álmainak megfelelően varázsolódhat újjá.”
A tévhitekkel ellentétben a feng shui nem mágia vagy rejtély, babona vagy vallás, nem mutat utat a jövőbe és nem oldja meg az ember szerelmi életét sem. De tudunk néhány igen sikeres emberről, aki alkalmazza, ilyen például Richard Branson, Bill Gates, vagy Oprah Winfrey. Donald Trump úgy nyilatkozott róla: „Én nem hiszek a feng shuiban, de tudom használni, mert neki köszönhetem a pénzemet!”
A feng shui kínaiul szélvizet jelent, és a Qi (csi) nevű természetes energia csatornázásának művészete az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat érdekében. A feng shui szerint a tárgyak megfelelő elrendezése elűzi életünkből a negatív energiákat és a jókat hívja be. De ha ez első és második olvasásra is babonáskodásnak tűnhet, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a természetes energiák felhasználása közvetlen környezetünkben – a napfény, a zöldek – egyáltalán nem okkult tudomány. Sőt, a színek lelkiállapotunkra való hatása sem ördögtől való gondolat, hanem tudományos tény. A kékről évtizedek óta köztudott, hogy nyugtató hatású, de már az is kiderült, hogy fogyaszt.
Kozmikus filozófia
A feng shui nem csak formatervezés és lakberendezés, olyan régi művészet, mint a kínai civilizáció, és a célja mindig az volt, hogy az emberek olyan környezetben éljenek, ami jó Qit biztosít számukra.
ez pedig az, ami megteremti a harmóniát az univerzum, bolygónk és köztünk.
Napjainkban talán azért is merült feledésbe a hagyomány, mert hajlamosak vagyunk lerázni magunkról, hogy mi is egy nagy egész részei vagyunk, kis pontok a kozmoszban, amivel összhangra kellene törekednünk.
Körülbelül 4000 évvel ezelőtt a kínai uralkodók az Ég és Föld közötti birodalmak közvetítőjének tartották magukat. Palotáikban rezidenciájuk az északi szárnyban volt, délen a szolgákat szállásolták el. De a nagyvárosok építését is a Föld sarki tengelyéhez igazították a természettel való egység jegyében. A feng shui mottója az egyensúly az energiaerők között, amelyek kint és bent munkálkodnak. Ennek filozófiája Lao-ce Tao Te Kingjében található, amit Weöres Sándor fordításában magyarul is olvashatunk.
Nincs lágyabb, mint a víz, mégis a köveket kivájja: nincs különb nála. A gyenge legyőzi az erőset, a lágy a keményet: az ég alatt mindenki tudja, még sincs, aki valóban felfogja.
Az alapelv az, hogy környezetünk elrendezése és ennek a nagyobb környezetbe való integrálása hat jólétünkre, lelkünkre. A Qi a világegyetemből áramló életenergia. Beletartozik a levegő mozgása, a föld mágneses mezeje, a hold gravitációs vonzása, a kozmikus sugárzás, a napfény, a színek rezgése, a tárgyak, gondolataink, érzelmeink. A taoizmus szerint ez az energia állandó, de ha mozdulatlan, vagy épp túl gyorsan mozog, akkor negatív hatásokat gerjeszt. Ezért kell az elrendezéssel elősegíteni a pozitív áramlást.
A táj elemének lehet női befogadó ereje, jin, vagy férfias kibocsátó ereje, jang, ezek hatnak a Qire. Vizsgálatuk a külső egyensúly megteremtése miatt fontos – de harmóniájuk a testben is lényeges, amivel a kínai orvoslás foglalkozik.
Lebutították
Az elemek nagy jelentőséggel bírnak a feng shuin belül. A fém, föld, tűz, víz és fa (szerepelnek a filozófiában, harcművészetben és az orvostudományban) egyesülve pozitív vagy destruktív ciklusokat hoznak létre, az építészetnek kell egyensúlyba hoznia őket formailag, vagy tájolással, elhelyezéssel, színnel, anyaggal. Például ha domborzati korlátok nehezítik az épület kialakítását, a forma kötött, akkor színekkel létrehozható az egyensúly.
Míg a feng shui a kínai kulturális forradalom idején kegyvesztetté vált, mert feudális babonának kiáltották ki, nyugaton egyre népszerűbb lakberendezési stílussá vált, bár a mélyfilozófiát hanyagolva fogyaszthatóvá butították le. Igazi értékei elsikkadtak, és a New Age energiaátverésévé vált, amiből jól kaszáltak azok a „feng shui lakberendezők”, akik szép summáért elmondták, hogy hova tegyük az ajtókat és kis dísztárgyainkat.
Bár a taoizmus filozófiája miatt talán túl elvontnak tűnhet a feng shui, egyáltalán nem az, hiszen elvein alapul például az új találmány, a bioklimatikus ház is, a miliőbe harmonikusan illeszkedő épület, ami kiaknázza a környezet természeti elemeit (napfény, növényzet). A feng shui alapelve szerint szorosan összetartozik életünk és az élőlénynek tekintett táj, ezért törekszik harmóniájuk megteremtésére, és lehet, hogy csak azért, mert hiszünk benne, de működik.