Tűzijátékot először valószínűleg Kínában lőttek fel az égre a 11. században, amikor feketelőport robbantottak pergamencsövekből. A kínai hiedelem szerint a tűz és a hangos zaj elkergeti a rossz szellemeket, a szikra jó jel, a füst pedig pozitív környezettel ellensúlyozza a szellem negativitását. Feltételezések szerint az örök életet adó szer kutatása során salétrom és méz keverékét gyújtották meg, hogy gyógyító füstöt keletkeztessenek. Így fedezhették fel a feketelőport, illetve annak egy korai verzióját.

Művészi lövöldözés

A 10. században állítólag a szerzetes Li Tian próbálta elsőként elűzni a gonosz szellemeket szén-, salétrom- és kéntartalmú bambuszlövedékekkel, majd a szegények felvidítására is ő rendezett tűzijátékot, ami annyira bejött, hogy a látványosság el is űzte a nyomorúságot – szerinte akik látták, egy csapásra jómódúak és boldogok lettek. A 12. században uralkodó Szung dinasztia alatt pedig meg is született az első írásos feljegyzés a feketelőpor petárdában történő alkalmazásáról.

200 év telt el, amíg a speciális lőpor vagy a tűzijáték receptje Marco Polo táskájában megérkezett Európába is. A hangos, környezetszennyező, de mégis csodásan látványos és népszerű tűzijáték elve elég egyszerű: a gyújtózsinór meggyújtása után hő vagy fény hatására az elektronok kisugározzák a felesleges energiát.

A 13. századtól Itáliában pirotechnikai bemutatók kísérték a nagyobb udvari eseményeket. A tűzijáték bekerült a (képző)művészetek közé, és a tökélyre fejlesztett színes robbantásokkal az olasz pirotechnikusok lenyűgözték Európát. 

Az első francia tűzijátékot 1615-ben rendezték Párizsban, amikor a Place des Vosges-ön XIII. Lajos és Ausztriai Anna házasságát ünnepelték. De Angliában is nagy népszerűségre tett szert, olyannyira, hogy I. Erzsébet létrehozta a királyi tűzmester címet is. A tűzijáték Shakespeare műveiben is megjelenik, például a Lóvátett lovagokban, amikor Don Armadót arra kérik, szervezzen királyi mulatságot tűzijátékkal. 

A 18. században az itáliai Ruggieri fivérek a francia udvarban is bemutatták, milyen csodákra képes pirotechnikai tudományuk. 1770-ben XVI. Lajos és Marie Antoinette házasságkötésének utolsó eseménye a tűzijáték lett volna, de tragikus fordulatot vett, mikor a szél a tömeg felé terelte a tűzcsóvákat. Kitört a pánik, mindenki menekült, az emberek egymást taposták. Hivatalosan 133 ember halt meg, más források szerint ezren is odavesztek. A királyt és feleségét teljesen lesújtotta az eset, és az áldozatok családját királyi járulékkal segítették.

A legszebbek

Napjaink leglátványosabb tűzijátékai közé tartozik a dubaji szilveszteri, ami nagysága miatt a Guiness-rekordok közé is bekerült; a brit Guy Fawkes-nap november 5-én, amikor arra emlékeznek, hogy 1605-ben Londonban leleplezték az I. Jakab angol király elleni összeesküvést; a július 14-i francia nemzeti ünnep; a függetlenség napja Amerikában július 4-én. 

És hogy itthon mikor kezdődött  a hangos lövöldözés? Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni, majd egy időre leáldozott az itthoni tűzijátékoknak – például a török hódoltság miatt –, de 1772-ben Eszterházy Miklós József Szent Jakab-napi tűzijátékot rendezett, majd 23 évvel később I. Ferenc és felesége, Amália tiszteletére újabb tűzijátékot láthattak az érdeklődők. 

1809-ben Győrben Napóleon 40. születésnapját ünnepelték tűzijátékkal, majd 13 évre rá az első balatonfüredi Anna-bálon lövöldöztek a szervezők. Az itthoni tűzijátékokat a 19. században az osztrák Anton Stuwer tette népszerűvé, aki rendszeresen rendezett ilyeneket a Városligetben – tűzszökőkutakkal, tűzoszlopokkal is szórakoztatva a vurstli közönségét.

Magyar tanítványai Emmerling Adolf és Janitsári Iván, a magyar pirotechnika alapítói. Egy nagy innováció pedig Teleki György vegyész és Fekete Károly gépészmérnök nevéhez fűződik, akik 1965-ben Európában először használtak elektromos vezérlésű indítást.