A kétség lazaca, a lazac kétsége
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nincs bizarrabb halottkultusz: felöltöztetett múmiák százait akasztották a kolostor falaira
- Bárkiből hős lehet a virtuális univerzumban
- Ezek a legunalmasabb emberi tulajdonságok, a panaszkodás köztük van
- Egészen extrém, de miért létezik egyáltalán mérgező főnök?
- A XX. század legnagyobb kurtizánja Churchill menye volt
Douglas Adams, a Galaxis útikalauz stopposoknak és sok egyéb fantasztikus írás szerzője 23 éve halt meg. A kétség lazaca című könyve már halála után jelent meg, izgalmas, kiadatlan írásokat is tartalmaz a vallás, a filozófia és az élet egyéb nagy kérdéseinek témakörében. A cím rejtélyes, de a lazacok nem annyira: az ő életterük is, a többi állatéhoz hasonlóan, szűkül, számuk erősen csökken, fogyasztásuk viszont talán nem is olyan egészséges, mint gondolnánk.
A lazac a legkarizmatikusabb hal hírében áll, a kelták és az írek a bölcsesség szimbólumának tartották, illetve szerepel a skót és a skandináv mitológiában is. Egészséges és környezetbarát élelmiszerként hirdeti a marketing, mert komoly fehérje-, ómega-3 zsírsav forrás. Csakhogy manapság főleg tenyésztett lazacot fogyasztunk,
AZ ÉSZAK-AMERIKAIAKNÁL a tenyésztett lazac 10 éve FELVÁLTOTTA A TONHALAT A TÁNYÉRON.
Csakhogy lisztes-olajos haldarabkákkal etetik, vegyszerekkel és antibiotikumokkal telepumpált takarmánnyal táplálják. A halak élettere egy zsúfolt, parazitákkal teli ketrec.
Régebben a vadon élő atlanti lazacot a „halak királyaként” emlegették – és akkor most ideidézhetjük A halászkirály legendája című film bölcs mondatát:
kétféle ember létezik a világon. A nagy dolgokra hivatottak, mint Walt Disney vagy Hitler, és aztán jövünk mi, a maradék. (...) Az elfuseráltak és tönkretettek. Néha ugratnak minket, néha a nagyság közelébe kerülünk, de sosem érjük el.
Elérhetnénk pedig a lazacoknál, ha odafigyelnénk a nagy vizek szennyezettségére, a tenyésztett lazacok tömeges elpusztulására. A lazacok esélyt adhatnak nekünk, hogy a nagyság közelébe kerüljünk.
Kis lazacsztori
A jégkorszakban az ősemberek lazacok képeivel pingálták a franciaországi Dordogne-barlang falát, később a rómaiak is rákaptak a lazacra, majd Észak-Amerikában az indiánok is szerették a menüjükön látni. Évszázadokon át atlanti lazacok milliói vándoroltak az Egyesült Államok és Kanada édesvizű folyóitól Grönland felé, innen pedig továbbindultak a mágneses mezők irányításával, hogy megtalálják otthonukat, mert csak ott rakják le petéiket.
Az 1700-as évek végétől kezdődött a természetes vizek nagyüzemi szennyezése, mikor a hulladékot közvetlenül a folyókba és patakokba dobták, és persze innentől a kimeríthetetlennek tűnő lazackészletek gyorsan fogyásnak indultak. Majd beindult a kereskedelmi halászat és a gátak, malmok építése is, amelyek elpusztították az élőhelyeket, és elzárták a lazacfolyókat.
Az elmúlt évtizedekben a klímaválság még rátett egy lapáttal, a meleg, a szennyezés, az erdőirtás tönkretették az élőhelyeket, az intenzív túlhalászás megtizedelte a vadon élő populációkat. Azonban nemrég egy új fenyegetés is megjelent, a tenyésztett lazactelepek. Pont a lazacvándorlási útvonalak mentén.
Mesterséges lazacok
A tenyésztett lazacok az óceánban függő, nagy ketrecekben élnek, ezeket más néven „nyitott hálós gazdaságoknak” nevezik. Nagy ötlet volt nemes céllal: ha tenyésztik őket, kevésbé fogy majd a vadállomány, de a dolog visszafelé sült el. A lebegő karámokból a felesleges takarmány, továbbá széklet- és vegyszermaradványok jutnak a tengerbe. Ez iszapréteget képez a farmok alatt a tengerfenéken, és megfojtja az élőlényeket. A zsúfolt ketrecekben ráadásul paraziták és kórokozók szaporodnak, amik betegségekkel fenyegetik a tenger halait.
Egy átlagos lazacfarmon 800 ezer hal él, és egy 65 ezer lakosú város ürülékét termeli.
De nem csak a szennyezés a baj, a tenyésztett lazac beteges, szervezete gyenge, könnyen a paraziták és a ragadozók áldozatává válik.
Olykor egy nagy ötlet
Persze a tudósok már elkezdték keresni a megoldásokat a problémára: szárazföldi, zárt létesítményekben nevelnek atlanti lazacot, ahol nincs szükség vegyszerekre és antibiotikumokra, és nem veszélyeztetik a vadlazacok életterét.
Azt is kipróbálták, milyen lenne a lazac ebédjét – ami elsősorban olajos, kis takarmányhalakból áll – szójával helyettesíteni, valamilyen enyhén halas-szójás péppel, de ez nem vált be, ugyanis ómega-3 zsírsavait épp ezekből a kis halakból nyeri. Ha ezt növényekkel próbálják kiváltani, csökken az ómega-3-szint. Norvégiában viszont azt is kiötlötték, hogyan lehet halliszt és halolaj nélküli takarmányt előállítani algaolajjal, ami viszont már biztosítja a megfelelő ómega-3 zsírsav szintet. Így a lazac megint egészséges táplálék lehet.