Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMMilyen gyakran kell mosni az ágyneműt? Itt a tudomány válasza
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Nem könnyű manapság jól aludni, életünkbe begyűrűzik a szorongás, minden olyan bizonytalan – vagy legalábbis annak tűnik. Hol leszünk 5 vagy 10 év múlva? Egy robotot fogunk szolgálni, esetleg ő lesz a házastársunk? Magyarul beszélnek még gyerekeink, vagy már egy angollal kevert újmagyart a Marson?
Ilyen kérdésektől hánykolódva izzadunk éjszaka ágyunkban a nyári melegben, ami hajnalban hűvösre vált, úgyhogy tüsszögni kezdünk. Gyere közel, kis illatos ágynemű, és ölelj körbe minket, hogy még pihenhessünk reggelig, de mi ez? Nincs is illata! És a tapintása sem friss, a színe pedig ebben a hajnali derengésben is láthatóan szürkés. Nahát, hiszen csak másfél hete cseréltük le, hol az üdesége?
Sajnos meg kell, hogy súgjuk a mostanra tartogatott tragikus hírt: az ágyneműt nem havonta vagy kéthetente kell kimosni, hanem hetente. Ezt állapították meg az új tisztasági kutatások, amelyek alaposan felgöngyölítették a témát.
Logikus is, hiszen órákat töltünk az ágyban, az ágyneműbe beleragadnak a láthatatlan, de lepergő bőrdarabkák, a kis szőrök és a testnedvek, olajok is beleivódnak a paplan-, párnahuzatba, a lepedőbe meg aztán pláne. És akkor még csak a testünkről beszéltünk, de van por és atka, és még állatszőr is lehet, ha van háziállatunk. A mosás viszont mindent és mindenkit elűz, csak a teregetés okozhat gondot, főleg ha nem kertes házban élünk. De ha csak ennyi lenne, hogy hetente mossuk, mehetnénk is tovább, csakhogy nem: a módszer is analízisre szorul. Ha jó a metódus, tovább maradnak tartósak a textilek, és igazán tiszták lesznek. Jöjjenek tehát a titkok!
Ha foltos a lepedőnk vagy a paplanhuzatunk, mosás előtt mindenképp kezeljük a pacnikat folteltávolítóval, ami alkalmas az ételek, egyéb szennyeződések, testnedvek eltávolítására. Szóval legyen jó erős, dörzsöljük alaposan bele a szert, mert be kell hatolnia a szövet mikrorészecskéi közé, és ott felfordulást kell okoznia, hogy meneküljön hanyatt-homlok minden mocsok, és ha elinaltak, a víz majd el is tünteti őket a sodrásával.
Nagyon erős foltok persze gondosabb törődést igényelnek, a vér, a kávé és a vörösbor minden erőfeszítésünkre igényt tart.
Ha bedörzsöltük ezeket a foltokat az extra erős foltkiszedővel, hagyjuk legalább egy éjszakát hatni a mosógépbe tétel előtt, és mossuk magas hőmérsékleten, mert a forró víz segít fellazítani a foltot. Ha zsírfoltunk van, próbálkozhatunk mosogatószerrel is, elvileg ki kell szednie a zsírt is az ágyneműből – de hogy került oda zsír? Csak nem az ágyban eszegettünk? Gyalázat!
Ha azonban nincsenek súlyos vétkeink, ágyneműnk csak átlagosan koszos, nem is látjuk a szennyeződést, csak tudjuk az ilyen okos kis cikkekből, akkor inkább alacsony fokozaton és kímélően mossuk az ágyneműt.
Ne legyen csodás a takaró
Jobb, ha elkerüljük a puccos, de kényes ágyneműket, mert spéci kezeléssel (alacsony hőfok, gyengéd szárítás) nem fogjuk tudni elűzni az atkákat. Ha fehéríteni szeretnénk a lepedőt, jobb, ha nem is variálunk a színnel: a fehér a tuti! Használjunk hozzá színfogó fehérítőt. (Képzeljük csak el, milyen lehet egy fehér lepedő, ha kifakul? Hát semmilyen, rémes!) De az unalmas fehér lepedő azért is praktikus, mert a szennyeződések nem olyan feltűnőek rajta (kivéve a vér, vörösbor, a zserbó, a gulyás és bármi, ami nem fehér).
Ha érzékeny a bőrünk, adhatunk egy kis ecetet is a kímélő mosószerhez. De ha kibírjuk, hanyagoljuk is az öblítőt, vagy legalábbis ne mindig azzal mossunk. Ugyanis ezekkel olyan részecskék oldódnak ki, amelyek beleragadnak az anyagba, és csökkentik a légáteresztő és nedvszívó képességét.
Ha az öblítőmaradványok felhalmozódnak az anyagban, meg fogunk sülni az ágynemű alatt, ami már nem szellőzik magától, azt a képességét ugyanis elvette az öblítő.
Ha nincs kertünk, ami alap, de sajnos nem söpörhetjük a szőnyeg alá, hogy sok embernek nincs, akkor alacsony fokozaton szárítsuk szárítógépben. Így tartósabbá tehetjük az anyagot, nem fog összemenni, szálait nem károsítja a magas hő, amitől durvábbá válhat a textil.
A hő okozta károk miatt ráadásul a pamut szöszösödésre is hajlamos lehet. Jobb tehát tovább, de alacsony fokozaton szárítani az ágyneműt, mint magas hőmérsékleten gyorsabban. Ha forró vízben kell mosnunk, mert botor módon mégis összepacaloztuk, rácsöpögött búbánatunk könnye, és a kutya is odapisilt, akkor is inkább alacsony hőfokon szárítsuk. Legalább ennyit tegyünk meg az anyag kímélése érdekében, ha már ilyen háború dúlt a szöveten.