Még csak felkapták a fejüket a filmkedvelő emberek, hogy egy egykori népszerű film történetében beleszeret a főhős a kulcstartójába, amelyik azt mondja, ha fütyülnek, hogy „I love you”. Egy tíz évvel ezelőtti korszakos film (A nő, Her) főszereplője (Joaquin Phoenix) szeret bele egy intelligens programba, Samanthába, pontosabban annak hangjába (Scarlett Johansson), amely valósággal megigézi.

Samantha érzékeny, okos és vicces, és a kezdeti barátságuk egyre jobban elmélyül, mi több: szerelemmé változik. Mondtuk is, hogy persze, ez csak egy sci-fi, milyen érdekes és vicces.

Ugyanis egy ingyenes online mesterségesintelligencia-alkalmazással (Replika) létre lehet hozni személyre szabott csevegő társakat, amikkel (vagy akikkel?) az a veszély áll fenn, hogy lelki társként beszél hozzánk, a mi stílusunkban, mint egy igazi barát vagy szerelmes társ, és irgalmatlanul képes bevonzani. Szó szerint rabul ejt. Egy algoritmus.

Mi kell az embernek?

Könnyű dolga van, mert ha van az emberekben valami hiány, ami az életünket hajtja, hát az a figyelem és a megértés.

Ezek a virtuális (milyenek is lehetnének?) robotok pedig tökéletesen tudják ezt ma már produkálni, a mindenkori hangulathoz igazodva, személyre szabottan. Azt mondják, amire vágyunk, támogatóak és figyelmesek, lesik szavainkat, ezért szinte nem is tudunk nekik ellenállni. (Azért megérne egy alapos pszichológiai figyelmet ez a korunkat jellemző elemi deficit.)

Mindez azért is meglepő, mert tudósok szerint az MI (vagy AI) egy új evolúciós faj, és nagyon megjárhatjuk vele, és semmi értelme mesterséges intelligenciával reprodukálni az embert, hiszen – ma azt gondoljuk – csak „fecsegni tud” abból a készletből, amit „megtanult” az embertől, az eddig megírt nagyjából tízmillió könyvből és a megannyi videóból. Szószátyárként dumál, és akár egy eseménymegnyitó beszédet is képes megfogalmazni, amit el is lehet mondani (még sokkal magvasabban is, mint a legtöbb mostani politikus képes), csakhogy „lapos”.

A Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásában Keleti Arthur, kibertitok-jövőkutató, az ITBN Kiberbiztonsági Konferencia alapítója szerint valóban bele lehet szeretni egy mesterséges intelligenciába, de nem így kell hozzáállni ehhez az új jövevényhez. 2017-ben volt egy komoly szintelérés. Addig egy vicces alkalmazás volt, de ma már kontextusba képes hozni az emberi viszonyokat. Lehet elképedni, de mégiscsak mintha elkezdené érteni az olyan normákat, mint például a barátok, társas viszony, valamilyen szinten képesek empátiára vagy ennek a szimulációjára.

Fakerítést köré?

Félelmetes? Igen. Ilyen logikával még nem találkoztunk. Keleti Arthur szerint jobbat nem tehetünk, mint hogy alkalmazkodunk. Ez egy olyan dolog, amit emberszerűen építettünk fel, de egy csomó olyan tulajdonsága van, amit nem ismerünk, ezért nem tudjuk pontosan megmondani, hogy miért pont erre vagy miért pont arra megy.

Nyilván komoly etikai kérdéseket vet fel, ám a mesterséges intelligenciát nem lehet fakerítéssel körbevenni, mint azt ösztönösen tennénk minden ismeretlennel, mert az nem fog működni, hanem bele kell menni a mélyébe.

Az emberi szeretet persze egy megfoghatatlanul magasabb dimenzió. De Keleti Arthur (Csányi Vilmos etológusra hivatkozva) szóba hozza a kutyákat is, akik ösztönösen tudják, hogy együtt kell működniük velünk.

Virtuális világ? Lehet kígyót-békát kiabálni a Facebookra meg mindenféle egyéb platformokra (és időnként tényleg szörnyű, ahogy felnagyítják a butaságot, meg rombolnak, meg befolyásolják a politikát meg a döntéseket), de lássuk azt is, hogy mennyi közösségépítésre képesek – mondja a szakértő. A virtuális világ eredetében nem ördögtől való. Ahogy az AI sem. Attól függ, mit kezdünk vele.

A műsorvezetők Tapasztó Orsi és Balatoni Jocó. Hallgassa meg az AI legelőremutatóbb szakértőjét, és ne hagyja ki a Ma is tanultam valamit podcast eddigi adásait sem. Például a Csányi Vilmos biológus-etológussal készült beszélgetést, ha tudni szeretné, mikor alakultak ki a spiritualitás gyökerei és az isteni koncepció őseinknél. És azt sem, amelyben Hevesi Kriszta szexológus elmondja, mit veszítünk el a felnőttfilmek nézésével. És persze tudja meg azt is, miért káromkodik olyan sokat a magyar, és miért cifrázzuk annyira. 

Hasonló témákat jár körül különféle szakmai területek és kérdések mentén 2024 szeptemberében az ITBN-konferencia, az Informatikai Biztonság Napja CONF-EXPO. Itt szó esik majd többek közt az informatikai biztonság kérdéséről, illetve az AI terjedéséről, fejlődéséről, munka világára és teljes társadalmunkra vetített hatásairól.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom az ITBN közreműködésével jött létre.