Ezen a héten jelentik be, kik kapják a 2024-es fizikai, kémiai, orvosi-élettani, irodalmi és a béke Nobel-díjakat. Az orvosit hétfőn a mikroRNS és szabályozó szerepének felfedezéséért ítélték oda két amerikai biológusnak. Tavaly Karikó Katalin kapta (megosztva), a koronavírus elleni vakcinák gyors kifejlesztését lehetővé tévő mRNS-technológia kifejlesztéséért. (A microRNS nem azonos a messenger, azaz az mRNS-sel.) A fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia alapjainak lefektetésért kapta két kutató. Tavaly pedig Krausz Ferenc fizikus (megosztva) az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért.

Sokan feltették már a kérdést: a tudományok közül miért csak a fizika, a kémia és az orvostudomány legjobb kutatói kapják meg az 1901 óta máig a világ talán legrangosabb elismerését és a vele járó, idén 11 millió (mintegy 385 millió forintnak megfelelő, adómentes) svéd koronát? Miért van kirekesztve a többi jelentős tudományág? Hogy csak a legfontosabbat nézzük: a matematika?

Nélküle nem létezne semmiféle természettudomány, nem lehetne leírni a világ működését. Tudósok számára a matematika az a nyelv, amelynek módszereivel egyáltalán vizsgálni tudják a természetet. Ennek ellenére Alfred Nobel negligálta a tudományok királynőjét. De vajon miért?

Volt oka a féltékenységre

A legismertebb magyarázat szerint a dinamit feltalálója féltékenységből hagyta ki örökségéből a matematikát, méghozzá azért, mert feleségét hírbe hozták egy híres svéd matematikussal, Gösta Mittag-Lefflerrel, és nem szerette volna, hogy vetélytársának bármilyen esélye lehessen elnyerni az ő díját. (Duplán megalázó lett volna.) Pikáns egy ügy,

soha nem nősült meg.

Amennyire sikeres feltaláló és üzletember volt, annyira bukdácsolt a nőkkel. Az első szerelme egy orosz nő volt, akinek megkérte a kezét, de kosarat kapott. Később titkárnőjével, Bertha Kinskyvel bonyolódott intim viszonyba, a nő azonban elhagyta és hozzáment Arthur Gundaccar von Suttner báróhoz, egykori szerelméhez. Harmadik romantikus fellángolását egy bécsi virágáruslány lobbantotta fel, és 18 évig tartott a kapcsolat, a szakítás után Sophie Hess heteken belül feleségül ment egy osztrák huszártiszthez.

Hol vannak a csapodár matematikusok?

Féltékenységre bőven lehetett tehát oka, de a történetekben sehol sem tűnik fel se a híres svéd, se más matematikus. Sőt még az is megeshet, hogy Nobel és Gösta Mittag-Leffler egyáltalán nem találkoztak. Nobel élete nagy részét ugyanis nem Svédországban töltötte, gyerekkorában több évet Szentpéterváron, felnőttként csak Párizsban 18 évet élt, afféle világpolgárként.

Sokkal hihetőbb magyarázat lehet, hogy Gösta Mittag-Leffler a svéd király támogatását kérve (és megkapva) megalapította az Acta Mathematica tekintélyes matematikai folyóiratot. És hogy rangot szerezzen a lapnak (a függvénytan egyik megalapozója, a matematikusóriás Karl Weierstrass közreműködésével) nemzetközi pénzdíjas versenyt hirdettek addig megoldatlan problémák megfejtésére 1885-ben, amit később újra és újra kiírtak.

Nem érdekelte a matek

Foglalt volt már a matematika, a legmagasabb színvonalon. Bár könnyen lehet, hogy Alfred Nobelt ez egyáltalán nem érdekelte. Bármilyen furcsa is, de

Gyerekként a Nobel család Stockholmból Szentpétervárra költözött, felkeltette ugyanis Miklós cár érdeklődését Alfred mérnök apjának, Immanuel Nobelnek az egyik találmánya, a vízi akna (vízben robbanó bomba). Igen, már az apja is a robbanóanyagok bűvöletében élt.

Alfred Nobelt és testvéreit egy szentpétervári magántanár tanította orosz és svéd nyelven.

gyakorlatias apja hallani sem akart erről, ezért 17 évesen külföldi tanulmányi útra küldte. Franciaországban a híres vegyész, Pelouze professzor alkalmazta, nála ismerte meg a rendkívül robbanékony nitroglicerint, ami aztán örökre megváltoztatta az életét, miután kovaföld hozzáadásával megszelídítette a szilaj és kezelhetetlen vegyületet: ez lett a dinamit. 

Akkoriban a feltalálók nem használtak még magas szintű matematikát, ezért Nobel nem is látta gyakorlati hasznát, nem úgy, mint a fizikának és a kémiának.

Nem valószínű, hogy dacból, szerelemféltésből nincs matematikai Nobel-díj, inkább azért, mert már Alfred Nobel életében magas szinten díjazták mások. Ráadásul a korszakos feltaláló sem látta közvetlen jelentőségét az absztrakt tudományágnak.

Abel, aki Nobel akar lenni

A matematika azért, köszöni, jól van. A Nobel-díj mintájára a Norvég Tudományos Akadémia 2003 óta ítéli oda minden évben a kiemelkedő és meghatározó jelentőségű, úttörő eredményekért az Abel-díjat – nevét Niels Henrik Abel (1802–1829) norvég matematikusról kapta – és a vele járó 7,5 millió norvég koronát (körülbelül 271 millió forintot). Az alapszabály kimondja, hogy a díj „hozzájárul a matematika társadalmi helyzetének növeléséhez és ösztönzi a gyermekeket és fiatalokat a matematika iránti érdeklődésre”.

2021-ben Lovász László magyar matematikus (a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke) kapta a matematikai Nobelnek is nevezett elismerést „meghatározó jelentőségű munkásságáért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”. Az Abel-díj közismertsége azonban meg sem közelíti a Nobel-díjét. 

Három nem elég

Sokat változott a világ az első Nobel-díjak óta, ami felveti a kérdést: vajon mennyire reprezentálja a szélsebesen táguló tudomány világát a 124 éve rögzített díj? Mennyire lehet mindössze három természettudományos diszciplínával, fizikával, kémiával és orvostudománnyal lefedni az emberiség 21. századi törekvéseit, kutatásait? A válasz az, hogy csak felemásan, ezért sokak szerint ideje lenne bővíteni a Nobel-díjas tudományágak számát,

De hiányoznak a társadalomtudományok és a pszichológia is. Az 1896-ban elhunyt Alfred Nobelre és kőbe vésett végrendeletére pedig nem lehet hivatkozni, hiszen nem hallhatott egyik tudományterületről sem, az 1969-ben startoló közgazdasági Nobel-emlékdíj pedig kiváló precedenst teremtett a bővítésre.