A negyvenedik évfordulóját ünneplő holdra szállás azért is olyan népszerű a hoaxgyárosok körében, mert viszonylag nehéz reprodukálni vagy ellenőrizni az eseményt. Ez persze nem igaz minden esetben, az például jól ellenőrizhető, hogy mit mondott Armstrong.

Gorsky úr nem volt szerencsés

Állítólag ugyanis az első ember a Holdon titokzatos üzenetet küldött a Földre, miután elmondta híres mondatát a kis lépésről: „Sok szerencsét, Mr. Gorsky!” A hoax szerint Armstrong 25 évvel az Apollo–11 küldetése után árulta el, hogy egykori szomszédjának szólt az üzenet. Gorskyék az Armstrong család mellett laktak, és a kis Neil egyszer elkapta, ahogy a szomszédok vitatkoznak, és a feleség azt vágja Mr. Gorsky fejéhez, hogy akkor lesz része orális szexben, „majd ha a szomszéd gyerek a Holdon sétál.”

A vicces sztori sajnos nem igaz. Cáfolta maga Armstrong is, de a NASA hangarchívumában sem található meg a pajzán mondat. Az Urban Legends blog szerint az űrhajós egy kaliforniai komikustól, Buddy Hackett-től hallotta a sztorit, de mivel Hackett 2003-ban meghalt, már nem fogja megerősíteni, hogy tőle származik-e a legenda, vagy ő is úgy hallotta valakitől.

Armstronghoz kapcsolódik egy másik vitatott mondat is, ami nem hoax, inkább nyelvészeti polémia, mégpedig a holdra szállás elveszett névelőjének vitája. Armstrong ugyebár azt mondta, amikor a Holdra lépett, hogy „kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Az eredeti mondat így hangozna: „That's one small step for a man, one giant leap for mankind.” Viszont a felvételek szerint az űrhajós kihagyta az „a” névelőt, így hibás volt a mondat. Armstrong ezt tagadja, de brit nyelvészek idén az archív hanganyag hosszas spektrográfos elemzése után arra jutottak, hogy bizony nem volt ott névelő. Hallgassa meg, és döntse el, kinek van igaza!

Láttak egy ufót

Egy másik népszerű hoax szerint az Apollo–11 űrhajósai ufót láttak, miközben a Holdra igyekeztek. Ez történetesen igaz, ha az ufó szó eredeti jelentését – azonosítatlan repülő tárgy – vesszük alapul.

Az asztronauták a küldetés során feltettek egy furcsa kérdést a földi űrközpontnak: azt tudakolták, hogy merre van a Saturn V hordozórakéta legutóbb levált fokozata, a S-IVB. A kérdés mögött az rejlett, hogy az űrhajósok valóban láttak egy azonosítatlan repülő tárgyat, miután már három napja úton voltak. Buzz Aldrin, a második ember a Holdon maga meséli ezt el a lenti videóban.

Houston azt válaszolta Aldrinéknak, hogy az S-IVB a pozíciójuktól 6000 mérföldre található. Vagyis túl messze volt ahhoz, hogy az űrhajósok lássák. Aldrin szerint az objektum L alakú volt, fényes, és ellipszis alakú pályán mozgott. Mai napig nem tudni mi volt ez, de természetesen nem az idegen űrhajó a legvalószínűbb magyarázat; lehetett például egy korábbi űrszemét, ami visszaverte a nap fényét. Az űrhajósok nem jelentették az észlelést, mert attól tartottak, hogy a NASA lefújja a küldetést.

Lobogó zászló, hiányzó csillagok

A legnagyobb holdraszállós legenda kétségtelenül az, hogy az egész Apollo–11 küldetés meg sem történt. Az Egyesült Államok egy földi stúdióban rendezte meg a missziót, hogy a világ szemében első legyen a szovjetek előtt. Az ügynek nem tett jót, hogy a NASA egyszerűen elvesztette a Holdra szállás eredeti felvételeit (ezeket nemrég teremtették újra tévéadások alapján). Az amerikaiak bő tíz százaléka gondolja úgy, hogy Armstrongék nem a Holdon jártak, hanem egy földi stúdióban. Ez például egy elrontott jelenet:

A felmerülő kérdéseken – miért rendezték volna meg hatszor a holdra szállást? – és a független bizonyítékokon – több ország, például a Szovjetunió követte teleszkópokkal a küldetést – túl a kételkedők legtöbb érvét darabokra szedték már. A Discovery népszerű legendavadász műsora a Mythbusters például külön adást szentelt a holdra szállásnak, a műsorvezetők reprodukáltak több kritizált eseményt.

A kamu-holdraszállás hívei szerint például a légkör nélküli Holdon nem lehet olyan mély lábnyomot hagyni, mint a fotókon látható, és az L alakú vázra rögzített amerikai zászló alja is gyanúsan lobog a filmfelvételeken. A Mythbusters műsorvezetői kértek eredeti űrhajóscsizmát és zászlót a NASA-tól és vákuumkamrában ellenőrizték az állításokat. A csizma éppen olyan nyomot hagyott a kamrába helyezett porban, mint Aldrin a Holdon, és a zászló alja is kilengett (a szövet tehetetlensége miatt).

A tévések cáfolták azt is, hogy az űrhajósok sétája a Holdon földi felvétel volna belassítva. Stúdióban próbálták reprodukálni Armstrongék mozgását, de nem nagyon sikerült nekik. Ezután repülőbe ültek, és a gép nagy magasságból olyan szögben kezdett zuhanni, hogy a raktérben rövid ideig a földi gravitáció egyhatoda hasson. Az így szimulált holdi gravitációban a műsorvezetők éppen olyan sétát tudtak tenni, mint az Apollo–11 űrhajósai. Persze, az is lehet, hogy a NASA lefizette a tévéseket, ezek mindenre képesek.

A hitetlenkedők azt is sokszor emlegetik, hogy nem látszanak a csillagok az űrhajósok által készített képeken. Az űrhivatal szakemberei szerint ennek egyszerű a magyarázata: a Hold napos oldalán nagyon rövid expozíciós idővel kellett fényképezni, ezért nincsenek a képeken csillagok (amelyek rövid expozíciós idő mellett földi fotókon sem látszanak). Ezen kívül vannak kézzel fogható tárgyi bizonyítékok, például majdnem négyszáz kiló holdkőzet, illetve néhány, Holdon elhelyezett lézertükör, amelyek a mai napig verik vissza a feléjük küldött lézert. Erre persze nincs magyarázatuk a kételkedőknek.

Aldrin egyébként 2002-ben egy Beverly Hills-i hotelben szóváltásba keveredett az egyik fő hoaxgyárossal, Bart Sibrellel. Amikor Sibrel megkérte a mélyen vallásos Aldrint, esküdjön meg a Bibliára, hogy valóban járt a Holdon, majd hazugnak nevezte, a 72 éves exűrhajós úgy bedühödött, hogy behúzott egyet Sibrelnek. Persze a hitetlenkedők szerint ez csak újabb bizonyíték arra, hogy nem is jártunk a Holdon.