Bár keringtek látványtervforgácsok a neten, most itt vannak élvezhető felbontásban is a fenti galériára kattintva: ilyen lesz a Szél Kálmán tér (vagy ahogy egy kedves ismerősöm hívja következetesen az átmenet jegyében, a Moszkva Kálmán tér).

Az építészfórumon ugyanis megjelent egy nagy írás a koncepcióról, de engem (meg szerintem mindenkit) gyarló módon elsőnek a hozzácsapott látványtervek érdekeltek. Elsőre úgy néz ki Fintáék elképzelése, mintha az ufók egy nagy, lyukacsos űrsajtot kentek volna szét a téren. Vagy egy óriásfiú diszkréten itt nyomta volna el a rágóját. Ez akár menő is lehetne, ha nem 2011-et írnánk, de így olyan, mintha valamelyik grandiózus Zaha Hadid épület maradékát összesöpörték volna a Várhegy tövébe.

Nagyon modern akar lenni, ami abban az értelemben sikerült is, hogy sokakat fog bosszantani (majd nézzétek meg fél óra múlva a kommenteket), de valójában évtizedes lemaradásban van ahhoz, hogy tényleg merész vagy eredeti legyen.

Na és akkor lássuk magát a koncepciót nagy vonalakban. Azt végigolvasva ugyanis sokkal pozitívabb kép alakul ki bennünk, még ha el is rettenünk az építészeti megoldásoktól.

Városépítészetileg két fontos szempontot emelnek ki:

1. "A Vár méltó kapujának kialakítása." (Merthogy most nem az)

2. "A budai oldal hegyei, meglévő zöldfelületei szinte összefüggő gyűrűbe foglalják a budai vár és környéke intenzív lakóterületeit. Jelenlegi állapotában a Margitsziget – Germanus Gyula park - Pap kert – Millenáris vonulat megszakad, hiányzik a kapcsolat a Vérmező és a Városmajor felé. Pozícióját tekintve a Széll Kálmán tér, Széna tér, Retek utca vonulat alkalmassá tehető erre a feladatra, városépítészeti koncepciónk ezt célozza."

Mindkettő jó elképzelés. Akármilyen lejárt szavatosságú sajttal tálalják, nekem tetszik. Most pedig lássuk a konkrét elképzeléseket, kimazsolázva a lényeget, félkövérítve a lényeg lényegét:

A teret kétszintesre tervezzük kialakítani. A felső térszínen, a Várfok utca és a Vérmező utca találkozásakor a villamos sínek felett, illetve a Postapalota mellett, a Krisztina körút felé néző rendezetlen zöld háromszög fölé nyúlóan alakul ki a „Vár kapuja tér”, amely zöld felületekkel, kilátópontokkal, kényelmi funkciókkal (étterem, kávézó, illemhely) tagolt gyalogos tér. Megközelítése közvetlenül a Széll Kálmán térről kültéri mozgólépcsőkkel és teraszos lépcsősorral történik, a gyalogos sétánnyá alakított Várfok utca is ide torkollik, melynek fontos megmaradó eleme a Várbusz.

Idáig teljesen rendben van. A Moszkva tér egyik legfrankóbb része eddig is az a hidacska volt a végén a lépcsővel, ami éveken át le volt zárva - klassz, hogy ez annak tulajdonképpen a kiterjesztése.

 klasszikus városi tér alakul ki, újratervezett/formált óra-szobor alatt, így tartva meg és egyben formálva újra a mára kultikussá vált találkozó helyet („találkozunk az óra alatt”).

Most azt a szegény-szerencsétlen órát miért nem lehet helyreállítani eredeti szépségében (vagy rondaságában). Miért kell szimbolizálni egy szimbólumot?

A Széna térről végső állapotban kikerül a Volán állomás, helyére sportparkot javaslunk, jégpályával, gördeszka-pályával stb.

Na és hátra van még a feketeleves, a metrófeljáró:

A metrófeljáró nem túl szerencsés módon a tér közepén érkezik fel. Ez a megünnepelt „szobor” pozíció nem szerencsés, de a mozgólépcső nem áthelyezhető. Javasoljuk tehát a metrólejáró új építményét egy kompozíciós egységbe foglalni a Várkapu tér teraszrendszerével, ezzel részben új térfalakat kap a Széll Kálmán tér a jelenlegi szétfolyó, bizonytalan „térség” jelleg helyett.

A végére egy kis nyalánkság, ami még ebbe a ma futurisztikusnak tűnő (de alapjaiban szimpatikus) koncepcióba sem fért bele:

Több ütemben megvalósítható távlati elemek:

• Átkötés Retek utca felé a Trombitás kert helyén
• Átkötés tömbbelsőben a Retek utca nyugati végén
• Átkötés Városmajor felé

Érdemes végigolvasni-végigfutni az egész cikket, mert számos jó ötlet, elem található benne. Nem értem, hogy egy ilyen jó koncepcióhoz miért egy ilyen megoldást választottak, de alighanem meg fogjuk tudni szeretni ezt is.