Mégsem kennek lyukacsos űrsajtot az ufók a Széll Kálmán térre, viszont minden, ami tetszett a koncepcióban, megvalósul. Nagyjából ez a tanulsága annak a levélnek, amit a terv egyik alkotója küldött nekem a témával foglalkozó poszt kapcsán. Az alábbiakban teljes terjedelmében közzé is teszem. Egyrészt mert rengeteg, kommentekben felmerült kérdésre is választ adnak, másrészt meg szépeket írnak benne az Urbanistáról.

Tisztelt Urbanista blog!

Mint az ex-Moszkva téri átalakítás várostervi koncepciójának győztes pályázatát készítő építész csapat vezetője először is köszönöm a korrekt tájékoztatást. Eddig ez a cikk járta körül a legjobban a kérdéskört, a további tisztánlátást segítendő néhány megjegyzést/adalékot szeretnénk hozzátenni

1.       A területre meghívásos tervpályázatot írtak ki, amely egyszerre célozta a legmegfelelőbb közlekedési és téralakítási koncepció kiválasztását. Kiírás sajátosságai miatt sajnos mind a pályázók személyéről (kivétel a győztes pályázat) mind a pályázat körülményeiről (téma, meghívási díjazás stb.) hamis és ilyeténképpen felesleges indulatokat gerjesztő információk keringenek, az ellentmondások feloldása a kiíró joga. Remélhetőleg rövidesen megtörténik.

2.       A bemutatott futurisztikusabb látványképek egy korábbi koncepciótervi változatot mutatnak (1-7 képek), az éppen aktuális  változat egy jóval visszafogottabb, a lehetőségeket jobban figyelembe vevő design-t követnek, melyet párhuzamosan megküldünk (8-15 kép mellé kiegészítésképpen mellékelem a felülnézeteket, mert ezek nélkül értelmezhetetlen a koncepció, és amelyek zavaró módon lemaradtak az Építészfórumos közlésről). A látványképek feladata a városépítészeti koncepció érthetőbb kibontása. Ha javasolhatjuk, a keveredés miatt üdvös lenne kettéválasztani a képcsokrot, 1-7 képek mint előzetes koncepció, 8-15 képek+felülnézet mint végleges beépítési koncepció.

3.       Koncepció: érthetetlen és felesleges a terven épületeket keresni és azok stílusáról vitatkozni, ugyanis épület nem készül (ellentétben az eddigi pályázatokkal). Nincs egyébről szó, mint egy intenzív zöldtetőről („függőkert”), mely egyfelől fedés a megállók felett (napvédelem, esővédelem), másfelől használható zöld park, a tér felső síkjához kapcsolódóan, amely ilyen értelemben „zöld” ellenpontja a térszíni, jellemzően térburkolatos (napi 250 000 ember használja!) városi térnek. Ez a zöldtető foglalja magába a jelenleg szigetszerű metróépületet, így hozva létre egységesebb térstruktúrát. Környező épületek számára a közlekedési csomópontot (villamossínek csomósodása) kitakaró zöld plató előnye nem igényel különösebb kifejtést. A zöldetető helyenként „kilyukad” fényt és lelátást engedve az alsóbb szintekre, ezáltal elkerülve e nyomasztó aluljáró jelleget.

4.       A meglévő feljárat kérdése: koncepciónk a következő: amennyiben a tér kétszintes kialakítása nem történik meg az első ütemben (u.n. Vár kapuja tér), akkor értelmetlen a meglévő épület elbontása és egy újabb sziget szerű épület felhúzása, ebben az esetben „ráncfelvarrást” kezdeményeztünk, párhuzamosan természetesen a tér átépítésével. Amikor megépül a kétszintes tér, az magába integrálhatja – immáron megújult formában – a metrófeljáratot, de mindenféle pátosz és ünneplés nélkül csak mint egy nagyobb rendező erő elemét.

5.       Városmajor felé történő átkötés: ez egy javasolt második kapcsolat ebbe az irányba. Jelenleg a Városmajor egy „zsák”, nagy kerülővel közelíthető csak meg. A javasolt második átkötés a mostani ötös busz megállóhelyénél (zebra) vezetne át a Városmajor felé – természetesen csak gyalogos forgalom részére.

6.       Tisztítás: lásd aktuális látványképeket.

7.       Időtállóság: a visszafogottabb, zöldplatós koncepció legnagyobb előnye éppen ez: a fák nőnek, nem avulnak J

8.       Idomulás a környező épületekhez: értelmezhetetlen. Kifejezetten nem volt cél új épületet létrehozni: új teret hoztunk létre (zöldtetős park), mely emelt szinten valósul meg. Teret háznak álcázni nem volt célunk, no, mókás is lenne. Hogy ennek az emelt térnek a lábai mivel burkoltak, izgalmas de nem perdöntő kérdés. jómagam ilyen léptékű fedett terek esetén a világos felületekben hiszek.

9.       Külön felhívjuk a figyelmet a Dékán utca-Csaba utca gyalogos tengelyre, mely kis szerencsével már az első ütemben megvalósítja a szintbeli gyalogos kapcsolatot, a jelenlegi meglehetősen buta felmászok/lelépcsőzök kapcsolathoz képest.

10.   Minden egyéb kérdésben örömmel állunk rendelkezésre!

Üdvözlettel:

Szabó Tamás János, DLA

építész vezető tervező

a cégtanács tagja

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!