Szaúd-Arábia, Izrael, Olaszország és a Vatikán: ez a három első állomása Donald Trump múlt szombattól most péntekig tartó első külföldi útjának (jön még Brüsszel, majd a G7 csúcstalálkozója Szicíliában), mindhárom desztináció kiemelt jelentőségű vallási és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. A Szaúd-Arábiában aláírt, 110 milliárd összértékű katonai megállapodás, valamint a korábbi éles iszlámellenes retorikával („szerintem a muszlimok utálnak minket”) szemben a most felvett jóval barátságosabb tónus („a terrorizmus az arab, muszlim és közel-keleti országokban szedi legtöbb áldozatát”) után Trumpnak Izraelben kell bizonyítania külpolitikai képességeit.

Ehhez sem volt a legjobb időzítés, hogy a beszámolók szerint (ezt a Fehér Ház hevesen tagadja) az amerikai elnök a múlt héten olyan nemzetbiztonsági értesüléseket kotyogott ki Lavrov orosz külügyminiszternek az Iszlám Állam lehetséges terveiről, amelyek állítólag súlyosan fenyegetnek izraeli érdekeket és titkosszolgálati forrásokat.

Trumpnak azért sincs könnyű dolga, mert Izrael, különösen a kormányfő Netanjahu környezete nagyon sokat vár az amerikai elnöktől, miután Trump korábban erősen elköteleződött Izrael álláspontja felé a palesztin kérdésben; jóval inkább, mint Barack Obama. Trump elnöksége idáig nem feltétlenül szólt arról, hogy nagyon megzabolázná magát – a nemzetközi politika egyik legforróbb válsággóca azonban nem az a terület, ahol feltétlenül jól működik a Twitteren megszokott hangnem. A szaúd-arábiai látogatás is arról szólt, hogy nem akarja elidegeníteni a szunnita Iszlám világát, melyre Trump számít a terror elleni háborúban.

A hétfő-keddi izraeli látogatás különlegesen indult: korábban soha nem szállt le izraeli repülőtéren Szaúd-Arábiában felszállt gép – Trump kedvéért most ez is megtörtént. Az amerikai elnök Reuven Rivlin izraeli elnök rezidenciáján kezdett, ahol az Izraelben halálos fenyegetésként kezelt Irán ellen szólalt fel. Szaúd-Arábiában is ez volt az egyik fő vonala Trump beszédének, a közel-keleti amerikai politika egyik fő célja tehát a jelek szerint a síita Irán elszigetelése, a szunnita szövetségesek megerősítésével. (A síita-szunnita vetélkedésről és proxy-háborúkról, a szaúdi-iráni térségi rivalizálásról többek között itt írtunk bővebben – és ne feledjük, hogy az Iszlám Állam szunnita fundamentalista alapokon áll.)

Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy atomfegyvere legyen

– mondta Trump most Jeruzsálemben, hozzátéve, hogy „Iránnak abba kell hagynia a terroristák és milíciák pénzelését, kiképzését és felszerelését”. Irán a libanoni bázisú Hezbollah, Szíriában pedig Aszad elnök fő támogatója. Irán gazdasági előnyökért, a szankciók oldásáért cserébe 2015-ben megállapodást kötött a nagyhatalmakkal arról, hogy berekeszti a veszélyesnek ítélt atomprogramját. Ez Obama egyik fő, de ellentmondásosan megítélt eredménye volt a térségben, a megállapodást azonban Trump – korábbi nyilatkozata szerint – felmondaná. Erről még nincs végleges döntés Washingtonban. Iránban éppen ezen a hétvégén választották újra a mérsékeltebbnek számító Rouhani elnököt, aki Trump éles bírálatai után országa önvédelemhez való jogáról beszélt, és arról, hogy senki nem mondhatja azt, hogy a térségi stabilitás Irán nélkül helyreállítható lenne.

Trump ezután két kiemelt jelentőségű vallási zarándokhelyszínre ment: előbb a keresztény Szent Sír-templomot látogatta meg, ahol a keresztény hagyomány szerint Krisztust keresztre feszítették és eltemették, majd pedig – immár kipával a fején – a siratófalnál járt. Ezzel ő az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt látogatást tett a jeruzsálemi óvárosban. Ez azért érzékeny kérdés, mert az Izrael által 1967-ben elfoglalt nyugati parton van, mely fölött a nemzetközi jog nem ismeri el az izraeli fennhatóságot. Ezt a területet, Kelet-Jeruzsálemet a palesztinok majdani fővárosuknak tekintik, Izrael azonban nem akar lemondani a birtoklásáról.

Trump korábban eléggé ellentmondásos jelzéseket küldött Jeruzsálemmel kapcsolatban. Kilátásba helyezte, hogy az amerikai nagykövetséget Tel Avivból áttelepítenék ide, amivel meglehetősen felbőszítette a palesztinokat. Tillerson amerikai külügyminiszter most megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy álláspontja szerint Jeruzsálem Izraelhez tartozik-e.

Trump elnök-elődjeihez hasonlóan most nagyon elkötelezettnek mutatkozik a palesztin - izraeli megbékéléssel kapcsolatban, azt a legfontosabb megállapodásnak nevezte, de arra nem tért ki, hogy is képzelné el annak részleteit.  Trump még hétfőn találkozik Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, kedden pedig Mahmúd Abbasz palesztin vezetővel is tárgyalni fog.