Index Vakbarát Hírportál

Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Közel tízezer ember jelezte a Facebookon, hogy ott lesz egy holland Brexit tematikájú tengerparti partin, ezen kívül több mint hatvanezren érdeklődnek online az esemény iránt. 

    Élvezd a Brexitet a tengerparton!

    - ezzel a felkiáltással (jobban mondva: ennek a holland verziójával) invitálja a bulizni vágyókat az Amsterdam közelében található Wijk aan Zee partjára az október 31-ére meghirdetett esemény.

    A leírás szerint lesz holland csipsz, francia bor és német sör is.

    A program szerint pedig napozóágyakban hátradőlve lehet majd szemlélni a tengert, amelynek túlpartján Nagy-Britannia másnap már az EU-tól elszigetelt országként ébred.

    A buli ötletgazdája egy holland dokumentumfilmes, Ron Toekook, aki az AP-nek azt nyilatkozta, maga is meglepődött a hatalmas érdeklődésen. Hiszen a félig-meddig viccnek szánt eseményre csak egy nagyobb, 100 fős baráti társaságot akart meghívni. 

    Az buli híre azonban elkezdett terjedni a Facebookon, így most már komoly szervezést igényel a dolog, de Toekook azt mondja, mindent megtesz,  - például megpróbálja megszervezni az esemény biztosítását - hogy valóban megtarthassa ezt a tengerparti partit, több ezer ember részvételével is.

    Nagy-Britanniában amúgy nem mindenki fogadta jól, hogy így viccelődnek Hollandiában a Brexit kapcsán, de Toekook szerint a britek többsége érti és értékeli az iróniát az egészben. 

  • Szülési szabadságáról visszatérve, Tāmati Coffey új-zélandi képviselő magával vitte kisfiát a parlamentbe. A házelnök, Trevor Mallard kapva kapott az alkalmon, és a vita ideje alatt vigyázott a gyerekre, akit meg is etetett cumisüvegből. Beleborzongok, amikor elképzelem ezt a jelenetet Kövér Lászlóval!

    Már csak azért is, mert a gyereket a képviselő az azonos nemű párjával, Tim Smith-szel neveli. A két férfi idén júliusban egy béranyától fogadta örökbe a fiút. (via ABC.au)

  • Két dizájner megelégelte, hogy az Egyesült Államokban (is) úgy rajzolják át a politikusok a szavazókörzeteket, hogy azzal kedvezőbbé tegyék a saját maguk számára a választási eredményeket, úgyhogy a saját módszerükkel tiltakozott a gerrymandering néven ismert szürke zónás választási csalás ellen: létrehoztak egy betűtípust, amelyben minden betű egy-egy átrajzolt körzet körvonalaiból alakul ki - vette észre az Artportal.

    Az új betűtípus neve pedig a névadó módszerre utalva Ugly Gerry lett. Ben Doessel és James Lee ingyenesen letölthetővé is tették a betűtípust, úgyhogy itt az alkalom, hogy választási manipulációval írjon hosszú, tiltakozó szövegeket a választási manipulációról.

  • Pár hete Intercityvel utaztam Kecskemétről Budapestre, és szerencsére épp egész ráérős voltam, így nem borította fel teljesen a napomat, hogy nagyjából 50 percet késett a vonatom. Ennek ellenére rákerestem, nem jár-e ezért kártérítés, mert rémlett, hogy feláras vonat késése után a MÁV fizet valamennyit, én meg nyilván lehajolok az apróért is, pláne, ha jogosan jár, mert nem teljesítettek rendesen egy kifizetett szolgáltatást. Ekkor persze még nem tudtam, hogy jobban jönnék ki a történetből, ha inkább szó nélkül benyelném a késést.

    Meg is találtam a MÁV honlapján a vonatkozó szabályokat, ezek szerint 30 és 119 perc közötti késésre a jegy árának 25 százaléka jár vissza. Ugyanitt megtudtam azt is, hogy 1000 forint alatti kártérítéssel a MÁV nem szöszöl (később, ha több kisebb késésből összejön ennél nagyobb összeg, majd lehet a pénztárhoz fáradni), illetve hogy ha 14 napon belül vagyok, elég bármelyik állomás pénztáránál kérni a kártérítést (utána meg a nagybetűs Ügyfélszolgálaton).

    Be is ugrottam néhány nappal később a Nyugatiba, hogy gyorsan elintézzem a dolgot, ami persze minden volt, csak gyors nem, mert több méteres sor állt minden pénztárnál. Sebaj, gondoltam, egyszer kell kiállni, ennyit megér, még ha eggyel későbbi vonattal is kell emiatt hazamennem, legalább el lesz intézve. De ekkor jött a Váratlan Fordulat, amelyre 2019-ben nem volt felkészülve a MÁV infrastruktúrája:

    e-jegyre akartam kártérítést kérni.

    Mikor sorra kerültem, közöltem az egyébként kedves és segítőkész pénztárossal, hogy mit szeretnék. Ő meg közölte, hogy szerinte e-jegy után ugyanazon a webes felületen lehet visszatérítést kérni, ahol magát a jegyet is vettem, de azért ad nyomtatványt is, ha gondolom. Gondoltam, és elraktam a nyomtatványt is, biztos, ami biztos.

    Újra net elé kerülve aztán gyorsan kiderült, hogy a jegyvásárló felületen csak utazás előtt visszaváltani lehetne a jegyet, késés miatti kártérítés weben egyáltalán nem kérhető. Sebaj, gondoltam, szerencsére elhoztam a nyomtatványt, erre a kedves és segítőkész pénztáros szerint csak rá kell írni a jegy sorszámát.

    A baljós árnyak a papír kitöltésekor kezdtek gyűlni: a nyomtatványon be kellett volna jelölni, hogy csatoltam hozzá a jegyet. Ezen a ponton még arra gyanakodtam, hogy csak egy jó pár évvel az e-jegyek bevezetése előttről megörökölt nyomtatványt hagytak változatlanul, a régi idők lenyomataként, úgyhogy beírtam az e-jegy sorszámát, a megjegyzésbe pedig, hogy e-jegyről van szó, ezért nem tudom csatolni, és másnap újra beálltam a türelmet próbálóan hosszú sorba.

    Miután az előttem állók párbeszédéből indokolatlanul részletes betekintést nyertem két idegen nő mindennapjaiba, és végre megint a pénztárhoz értem, a kevésbé kedves és mérsékelten segítőkész pénztáros a nyomtatvány láttán rögtön a csatolt jegyet kérte. Mondtam neki, hogy az nincs, hiszen e-jegyről van szó, erre az arcára kiült a tanácstalan döbbenet. De hát ezt így nem lehet, de hát így mit adjon le nekik, érti ő, hogy a kollégája tegnap azt mondta, de hát ha ő ezt így átveszi, akkor mit fognak szólni, ezzel ő nem tud mit kezdeni.

    Amikor érdeklődtem, hogy akkor viszont én mégis mit tudok ezzel kezdeni, azt a tanácsot kaptam, hogy fáradjak el a Keletiben található Ügyfélszolgálathoz (gondolom, ez az a bizonyos nagybetűs), hátha majd ők tudnak segíteni. Na ez volt az a pont, ahol úgy éreztem, hogy nem ér ennyit szaros ezerpárszáz forint, meg az idegeim épsége, és két hosszú sor kiállása, meg egy nyomtatványszörny kitöltése után inkább hagytam az egészet a fenébe.

    Tehát akkor összegezzünk:

    • 2019-ben nem lehet neten kérni a vonatkésés után járó kártérítést.
    • 2019-ben nem elegendő egy e-jegy beazonosításához az egyedi azonosító száma.
    • 2019-ben csatolni kell a kártérítést igénylő nyomtatványhoz a jegy fizikai példányát, akkor is, ha nincs.
    • 2019-ben erről semmilyen információt nem kapok se az erről szóló netes felületen, se a jegypénztárakban, ahol ezt az ügyet intézni lehet.

    Persze előfordulhat, hogy igenis lehet valahol neten kártérítést kérni, vagy valamelyik másik ponton, rajtam csúszott el a folyamat, de bátorkodok azt gondolni, hogy ha nekem nem sikerült megbirkóznom a dologgal, akkor jó pár másik érintett utasnak se fog sikerülni. Pláne, hogy a cég két pénztárosa se tudott épkézláb felvilágosítást adni. (Pedig egyikük még igazán jó fej is volt.)

    És akkor azt még nem is említettem, hogy azon a bizonyos nyomtatványon a csatolandó jegy mellett szó volt valamilyen igazolásról is, amelyet a kalauznak kellett volna kiállítania arról, hogy tényleg késett a vonat, hiszen enélkül biztosan tényleg nem lehet megállapítani 2019-ben, hogy késett-e egy vonat pár nappal korábban. Vagy meg lehet, és ezt már tényleg csak valamilyen rég elfeledni próbált kor kellemetlen maradványaként felejtették a papíron? Ezt már nem volt kedvem kideríteni, mert lehet, hogy a választ már nem hordtam volna ki lábon.

Rovatok