Sci-fibe illő faj kövületeire leltek az őslénykutatók Baranyában
Fogmaradványok vezettek a felfedezéshez.
Fogmaradványok vezettek a felfedezéshez.
Egy új felfedezés az állatok esetleges vándorlására utal az északi és a déli félteke között.
A frissen azonosított dinoszauruszfajt Ausztráliában találták a paleontológusok.
Combcsontot, lapockát és egy ízelt farkat is találtak.
Az újonnan azonosított, mintegy 150 millió éves cápakövület egy korábban ismeretlen ősi cápa maradványa.
A német kutatók 180 millió éves fosszíliákat vizsgálnak.
A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió éve.
Ha csak ezredannyian lettek volna, sosem tudtuk volna meg, hogy egyáltalán léteztek.
A tudósok a világon elsőként vizsgáltak ilyen jó állapotban megmaradt fosszíliát.
A 10 centiméteres maradvány segíthet tisztázni a szárnyas pteroszauruszok zavaros eredetét is.
Semmit sem tudunk róla, de simán összefuthatott a Homo erectusokkal.
A megkövült gyanta varázslatos épségben megóvja az őslényeket, viszont a bányászata a polgárháború szörnyűségeihez nyújt forrásokat.
Szárnyaik már pontosan olyan fejlettek voltak, mint a szüleiké.
A mai Európa területén egymás mellett éltek az első dinoszauruszok és a mai emlősök elefánt méretű ősei.
Az orrszarvúaktól, mamutoktól, hiénáktól származó maradványokat egy útépítés során találták.
A 180 millió évvel ezelőtt élt Magyarosuchus fitosi maradványai 1996-ban kerültek elő a Pisznice-hegy oldalából. Most bekerülhet az őslénykánonba.
Saját sikerességük vezethetett a kihalásukhoz. Mire jött az aszteroida, már eltűnőben lehettek.
Csak a tengeri fajok 81 százaléka halt ki.
Teljes szekvenciákat sikerült azonosítani egy 3,8 millió éves afrikai strucctojáson.
A denevérszárnyú dinoszaurusz könnyebb volt, mint egy iPad Air 2.