Még a leggazdagabb országokban is vannak problémák.

Íme a koronavírus-járvány okozta válság nyertesei és vesztesei: az amerikai gazdagok még pénzesebbek lettek, a szegények pedig egyre lejjebb csúsznak.

A Gini-index, avagy a jövedelmi egyenlőtlenségek mérése.

Rengeteg terhet pakolt a nőkre a koronavírus-járvány és az amiatt átalakult világ. Most konferenciát szerveznek arról, hogy lesz kezelhető a helyzet.

Az amerikai szenátor felháborítónak tartja a milliárdos egyik cégének bérszínvonalát.

Jelentős eltérések vannak országon belül.

Egyes országokban több millió van, máshol szinte semennyi.

Tízmilliárd dollárral nőhetnek a bevételek, ha több lehetőséget kapnak az afroamerikai alkotók.

És visszavetette az eddig elért haladást.

Helena Dalli uniós biztos szerint a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek majdnem 40 százaléka továbbra is félelemben és kirekesztettségben él.

Próbálják felszámolni az egyenlőtlenségeket, feledtetni a 2017-ben kitört botrányt.

A rosszabb helyzetűek közül sokan nem tudnak felülni a járvány nagy munkaerőpiaci trendjére.

A Hol a Pénz? legújabb adásában Éber Márk szociológussal arról beszélgettünk, hogy hogyan néz ki a magyar társadalom szerkezete és miért növekedtek az egyenlőtlenségek az elmúlt 30-40 évben.

Közel 800 milliárdos él az USA-ban, a számuk és vagyonuk pedig folyamatosan emelkedik.

Hiába egészségesebbek a magasabb jövedelműek, a tb mégis többet költ az ő ellátásukra, mint a szegényekére.

Más fejlett országokhoz képest az USA-ban elképesztő szakadék tátong a gazdagok és a társadalom többsége között, az egyenlőtlenségek ráadásul évtizedek óta nőnek. A koronavírus, a válság, az intézményesült rasszizmus és fokozatos lecsúszás évtizedek óta tartó érzése puskaporos elegyet alkot.

A feketék gazdasági-társadalmi felzárkózása tíz éve megtorpant, és a koronavírus is őket érintette legsúlyosabban. Az utóbbi hetek tüntetései mögött mély egyenlőtlenségek is húzódnak.

Nőnap alkalmából. A tudatosság a kutatások szerint az első lépés az egyenlőbb bérek felé.

Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerint nincs még egy adórendszer Európában, ami jobban növelné az egyenlőtlenségeket, mint a magyar.

De a finnek és a németek is jóval elmaradnak az EU-s átlagtól.

A felső 1 százaléknak kétszer akkora vagyona van, mint a legszegényebb 6,9 milliárdnak. Itt az idei jelentés a gazdasági egyenlőtlenségekről, de idén nagy hangsúlyt kaptak a nemi egyenlőtlenségek is.