Még a leggazdagabb országokban is vannak problémák.

Íme a koronavírus-járvány okozta válság nyertesei és vesztesei: az amerikai gazdagok még pénzesebbek lettek, a szegények pedig egyre lejjebb csúsznak.

A Gini-index, avagy a jövedelmi egyenlőtlenségek mérése.

Rengeteg terhet pakolt a nőkre a koronavírus-járvány és az amiatt átalakult világ. Most konferenciát szerveznek arról, hogy lesz kezelhető a helyzet.

Az amerikai szenátor felháborítónak tartja a milliárdos egyik cégének bérszínvonalát.

Jelentős eltérések vannak országon belül.

Egyes országokban több millió van, máshol szinte semennyi.

Tízmilliárd dollárral nőhetnek a bevételek, ha több lehetőséget kapnak az afroamerikai alkotók.

És visszavetette az eddig elért haladást.

Helena Dalli uniós biztos szerint a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek majdnem 40 százaléka továbbra is félelemben és kirekesztettségben él.

Próbálják felszámolni az egyenlőtlenségeket, feledtetni a 2017-ben kitört botrányt.

A rosszabb helyzetűek közül sokan nem tudnak felülni a járvány nagy munkaerőpiaci trendjére.

A Hol a Pénz? legújabb adásában Éber Márk szociológussal arról beszélgettünk, hogy hogyan néz ki a magyar társadalom szerkezete és miért növekedtek az egyenlőtlenségek az elmúlt 30-40 évben.

Közel 800 milliárdos él az USA-ban, a számuk és vagyonuk pedig folyamatosan emelkedik.

Hiába egészségesebbek a magasabb jövedelműek, a tb mégis többet költ az ő ellátásukra, mint a szegényekére.

Más fejlett országokhoz képest az USA-ban elképesztő szakadék tátong a gazdagok és a társadalom többsége között, az egyenlőtlenségek ráadásul évtizedek óta nőnek. A koronavírus, a válság, az intézményesült rasszizmus és fokozatos lecsúszás évtizedek óta tartó érzése puskaporos elegyet alkot.

A feketék gazdasági-társadalmi felzárkózása tíz éve megtorpant, és a koronavírus is őket érintette legsúlyosabban. Az utóbbi hetek tüntetései mögött mély egyenlőtlenségek is húzódnak.

Nőnap alkalmából. A tudatosság a kutatások szerint az első lépés az egyenlőbb bérek felé.

Az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerint nincs még egy adórendszer Európában, ami jobban növelné az egyenlőtlenségeket, mint a magyar.

De a finnek és a németek is jóval elmaradnak az EU-s átlagtól.

A felső 1 százaléknak kétszer akkora vagyona van, mint a legszegényebb 6,9 milliárdnak. Itt az idei jelentés a gazdasági egyenlőtlenségekről, de idén nagy hangsúlyt kaptak a nemi egyenlőtlenségek is.

Egy középosztálybelinek nem okoz problémát, hogy kifizesse a lakhatási költségeit? Tévhit. Bárkiből bármi lehet, ha eléggé szorgalmas? Hazugság. Két nemzetközi kutatás vizsgálta a fejlett világ társadalmait, az eredmény lesújtó.

A gazdagok és szegények közötti különbségekről faggattuk az embereket.

Drasztikusan megnőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek az Egyesült Államokban. A társadalom fele az egyik napról a másikra él.

Idén január 4. lett a "kövér macska nap" az Egyesült Királyságban.

A GDP 6-10 százalékát kitevő extra forrásból 2,2%-kos növekedés jött össze az elmúlt 8 évben.

Itthon az óvodák a legegyenlőtlenebbek az UNICEF jelentése szerint. Elképesztően fontos a családi háttér és az iskolák közötti különbség.

Ha nem találunk ki valamit, emberi csipekké válunk az algoritmusok világában – mondja Yuvel Noah Harari, aki szerint az emberiség két külön biológiai kasztra eshet szét. Tényleg adott Orbánnak tanácsot? A sztártudóssal interjúztunk.

Sokkal nagyobbat nőtt a legnagyobb cégek vezetőinek fizetése, mint a sima munkavállalóké. A szakszervezetek változtatnának ezen.

Óriási különbségek vannak a fizetésekben az országon belül.

Thomas Piketty, a világhírű közgazdász szerint a magyar választás eredménye az egyenlőtlenségek sötét oldalát mutatja, de azért van ok az optimizmusra.

Rengeteg lemorzsolódó, a gimnáziumok a kapacitásuk határán, a kormánynak kedves szakképzésben meg kiürülnek az osztályok, alig maradtak fiatalok a tanárok között. Bizonyítványt kapott a magyar közoktatás.

Egy új gazdasági rangsor szerint Magyarország a kategóriájában az egyik leginkább befogadó gazdaság, még ha ezt az EU-nak, a multiknak és egy számítási részletnek köszönhetjük is.

Egy friss kutatás eredménye szerint jelentősen gyarapodott a felső tíz százalék.

"Kövérmacska-csütörtök": idén az Egyesült Királyságban január 4-én jött el ez a pillanat.

Különösen jó évet zárnak majd a világ multimilliárdosai.

Egész Európában válságos a lakhatási helyzet, egyre több emberre jut kevés és egyre drágább lakás, egyre többen pedig egyszerűen kiárazódnak az ingatlanpiacról.

A tapasztalat alapján rossz az egykulcsos adó, a leggazdagabbakat nem kéne hagyni elszállni.

De az elmúlt 5 évben sokat javult a helyzet.

A svédeknél annyival gyorsabban nő a felső réteg jövedelme, mint az alsóé, hogy megijedtek tőle.

A leggazdagabbak a legszegényebbek kárára gazdagodnak.

Legalábbis az Oxfam nevű gazdagellenes szervezet szerint.

Egy kiskutya robbantotta ki az évtized botrányát, aminek a hátterében igazából az áll, hogy a koreaiak úgy érzik, a Samsung és a Hyundai tönkreteszi az országot. De miért is?

Nem tudják megállapítani, hogy két útvonal közül melyik a rövidebb, vagy hogy kellene átváltani egy másik pénznemre: a legijesztőbb a PISA-adatokban, hogy hány gyerek sorsa pecsételődik meg már általános végére.

A nők fizetése is rosszabb és előlépni is nehezebb nekik, de mégis férfi főnököket akarnak inkább.

A legfontosabb filmekben legalábbis kevés a nő, a meleg és a transznemű.

Mi a közös a brexitben, Donald Trumpban, Putyinban, a migrációban és a kínai nacionalizmusban? Mindegyiket a globalizáció és a jövedelmi egyenlőtlenségek hozták össze valahogy. Interjú Branko Milanoviccsal, az egyik leghíresebb egyenlőtlenségkutatóval.

Egy friss tanulmány szerint Thomas Piketty világot felforgató elméletének az egyenlőtlenségekről és a tőkéről kevés köze van a valósághoz. De akkor ennek örülni kell?

Olasz közgazdászok vizsgálták meg, hogy melyik családok voltak gazdagok 1427-ben és most.

Elszabadulnak az egyenlőtlenségek.

Nagyon egyenlőtlen az USA, de mégis jobb szegénynek lenni most, mint évtizedekkel ezelőtt.

A fiatal csajokra kíváncsi Hollywood, csak nem az akciófilmekben, ott fogják csak be a szájukat.

A magyarok tovább növekvő egyenlőtlenséget várnak a Tárki felmérése alapján.

A tavalyi év közgazdasági slágerkönyvének szerzője, Thomas Piketty megmondta, miért van terrorizmus. Sokan kiakadtak.

5 százalékkal több pénzünk volt, de eltűnik a középosztály. Kevésbé bízunk egymásban, de javult a közbiztonság. Ez árulják el a számok 2014-ről.

Hatalmasat nőtt a különbség gazdagok és szegények között, most épp egy nagyon kicsit javult a helyzet.

Európában a nők 16,3%-kal kevesebb fizetést kapnak, így 59 napot ingyen dolgoznak évente.