Kontrollálunk-e egyáltalán bármit?

Emlősöket is kikészít a bolond ízeltlábú.

Sosem látott nagy mintán vizsgálták az ezért felelős géneket.

A genetikai tényezők fontos szerepet játszanak.

Egy újonnan felfedezett batérium elmossa a határvonalat a prokarióták és eukarióták között.

Csimpánzokéval hasonlították össze, miként fejlődik.

Gyorsítják a genetikai kutatásokat a mesterséges emberek.

Egyszerűen indult, több millió ember génjeinek összehasonlításába torkolló félsiker lett a magasság öröklődésének kutatása.

Mintha csak régi, jó ismerősünk lenne, úgy ismerjük az új koronavírust, pedig négy hónapja még azt sem tudtuk, hogy létezik. Bemutatjuk a vírus génkészletét és fehérjéit. Valahol ezek között rejlik az ellenszer kulcsa.

A Pécsi Tudományegyetem kutatói számoltak be a fontos eredményről.

Nem pedig egy laborból elszabadult szintetikus biológiai fegyver, ahogy azt sok összeesküvés-elmélet állította.

A genomjának vizsgálata alapján a génjeinek több mint 90 százalékát soha nem látták még a kutatók.

A mikrokimérizmus bizarr jelenség: a magzatból sejtek kerülnek át az anyába, majd ugyanazok a sejtek az anyából a későbbi gyermekekbe.

Több mint 12 ezer gén működik a kobra méregmirigyében, ezek között vannak azok is, amelyek a méreg halálos hatásáért felelősek.

A dán kutatók Lolának keresztelték el a kék szemű nőt, aki a Balti-tenger egyik szigetén élhetett.

A kenyérbúza genomja 16 milliárd bázispárból áll, ami ötször nagyobb, mint az emberé. Magyar kutatók részvételével 107 ezer gént azonosítottak.

650 millió évvel ezelőtt, az emberi genom 55 százaléka jelen volt benne.

Megfejtették a virág genomját, ismertté váltak az illatért és színért felelős génjei.

A kettős hélixen kívül más is van a génjeinkben. Most egy drót vállfára hasonlító szakaszt találtak.

Tízszer több bázispár van a dns-ében, mint az emberében, de a genom nagy része hulladék.

A világtörténelem egyik legnagyobb csatáját vívták a toboztermőkkel és a harasztokkal.

Nem a közvetlen őse a jelenlegi ázsiai embernek, mégis hasonló hozzá.

A halálos baktérium hatvanhat ember halálát okozta 1979-ben, évtizedekig nem tudták, pontosan milyen kórokozó volt.

Ez mindenkire igaz, genetikai bizonyíték van rá.

A génkutatás új korszakát hozhatja a most induló kutatási projekt.

Az embernek is ugyanannyi csont van a nyakában, de a zsiráfban ezek nagyon megnyúltak.

Ezek az oktatásban töltött évek magasabb számával hozhatók kapcsolatba.

Vajon meglesz a fütyülni tudás génje is?

Csak 999 dollárt kell fizetni egy amerikai cégnek.

A gyarmatosítás után jelentősen csökkent a dél-amerikaiak genetikai diverzitása.

Hatalmat áttörés az adattárolásban: a DNS-ben 300 000 terabájtot elraktározhatunk egymillió évre.

Megfejtették a genetikai kódot, kiderült, hogyan tud színt váltani, és kijönni a befőttesüvegből.

Angol kutatók szerint nemcsak reprodukcióval jutunk génekhez. A folyamat még ma is tart.

Az állatnak egyáltalán nincsenek fényérzékeléssel és napszakokkal foglalkozó génjei.

Kutatók rájöttek, hogy a kávé koffeinje a teától függetlenül fejlődött ki. És több van belőle, mint a paradicsomban.

Egy vizsgálatban hat új gént azonosítottak a Parkinson-kór lehetséges okozóiként.

Ismert gének lehetnek feleslegesek, és találtak olyan DNS-szakaszokat, amelyekről nem is tudták, hogy gének.

Nem fogják elhinni, hogy melyik élőlény génje hosszabb hétszer az emberénél.

Ugyanazon kórokozó két törzse okozhatta a legdurvább középkori járványokat.

Kínai kutatók a felfedezést felhasználva hatékonyabb rovarölő szereket készítenének.

Megvan, hogy az emberi DNS melyik része felelős a hasnyálmirigy-működés szabályozásáért.

A fitoplankton genomja hússzor kisebb, mint az emberé, de legalább egyharmadával több gént tartalmaz.

Ha meglesz a géntérkép, finomabb csokik jöhetnek.

Már nem szeretik a cukrot, egy régi elfelejtett tulajdonságuk aktivizálódott az emberi irtás hatására.

Az élőlények szervezete tele van nem működő DNS-sel, és most az is kiderült, hogy feleslegesen.

Húsos uszonyai miatt a négylábú állatok elődjének hitték. A tüdős-kopoltyús hal közelebbi rokon.

A növény genomja szinte molekuláris őskövület, a mutáció 2000-szer lassúbb, mint az emberben.

Egy kutatócsoport kiderítette, hogy a galamok tollforgójának kialakulásáért egyetlen gén felelős.

Német kutatók a teljes szekvenciát elérhetővé tették, hogy mindenki tanulmányozni tudja.

A betegséget a genom szintjén vizsgálták és kiderült, milyen fertőzés és mutáció indítja el a daganatok képződését.

A tudósok felfedezték azt a génmutációt, ami a melanóma növekedését serkenti.

A DNS-ek összehasonlításával kiderült, hogy már a késő római korban is pusztított a bubópestis.

A búza genetikai kódját utolsóként fejtették meg, mert a gabonák közül ez a legbonyolultabb.

Harminc tanulmányt összegez az emberi genom összetett felépítését is bemutató ENCODE.

A gyümölcs színét 26 gén szabályozza, az ízét 63.

Német kutatók leírták a szeretkező, nem háborúzó bonobók genomját.

Ugyanaz az aszteroida tehet a színről, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozta.

Az utód teljes genomját rekonstruálni tudták anyja vérmintájából és az apja nyálából.

Háromszáz kutató dolgozott a projekten, most jöhetnek a hatalmas turbóparadicsomok.

A kutatás segíthet megérteni azt is, hogyan fejlődött a modern ember.