A húsipari ágazatok azonban még az általános élelmiszeripari visszaesést is alul tudták múlni.

Az olaszok esznek, a bárányok hallgatnak.

A sört is teljesen máshogy szeretik, mint a felmenőik.

Egyre bővül a tudatosan táplálkozó magyarok köre, a többség azonban nem mond le a húsról.

Magyarország piacvezető takarmánygyártója meglovagolná a súlypont áthelyeződését.

Környezettudatosabb és egészségesebb táplálkozásra ösztönöznék a vásárlókat.

A globális felmelegedés folyamatából hatalmas falatot haraphat ki a húsfogyasztás csökkentése.

Az egyházfő azt kérte, hogy a fiatalok éljenek „luxustól és pazarlástól mentes életet”.

Már bíróságon az ügy, az élelmiszerek megnevezését szigorúan szabályozzák itthon.

Gasztrohősködés, felelős étkezés és környezetvédelem.

Közel félmillió ember húsfogyasztását vizsgálták nyolc évig. Nőtt a szívbetegség, cukorbetegség és vastagbélrák kialakulásának esélye.

A világszervezet szerint így mérsékelhető egy újabb pandémia kialakulásának kockázata, és megóvható a környezet is.

Kampány indult a sertés- és mangalicafogyasztás népszerűsítésére.

Hongkong sok éve igazolja. Érdemes bizonyítékok alapján tenni az egészségért.

A tejtermékek fogyasztását is vissza kéne vágni, ha máshogy nem, adókkal – állítja egy új tanulmány.

Amíg a világ fekete és fehér, nem tudunk arról beszélgetni, hogy csökkenthető leghatékonyabban a CO2-kibocsátás.

Az élelmiszeripari üvegházgázok 25 százalékáért a marha felelős. Nekünk és a környezetnek is jót tenne, ha kevesebbet ennénk.

Két magyar szakértő állatorvos ízekre próbálta szedni a WHO októberi hírét. Visszaállhatunk a gulyásra?

A húsevés jól leírja a társadalmi státuszt, szárnyasokat mindenki eszik, marhát csak a gazdagok.

A tavaly húsra költött pénz fele sertésre, egyharmada csirkére ment. Főleg hiperben vettük őket.

A túl sok állati fehérje hatással van a gyulladásos bélbetegségek kialakulására.

A világ húsfogyasztása a másfélszeresére nő 2020-ra, húst előállítani pedig környezetszennyezésel jár.