Zöldítés és fegyverkezés együtt nem megy. Hegyi Gyula írása.

Legalábbis egy nemrég publikált kutatás szerint.

Az európai országokban stabil és nagy a jólét. Niger a legszegényebb.

Megvan a rangsor.

A francia elnök szerint vége van a jólétnek.

A zsidóság biztonságérzete csak egy országban jobb, mint a magyaroknál.

A Föld védelme és a lakók javának szolgálata kiemelkedő ezekben a városokban.

A felnőtt lakosok 19 százaléka túlzsúfolt háztartásban él.

Jun Szuk Jol közös jólétet akar a Koreai-félszigeten.

Az Eurostat összehasonlító felmérésében Prága, Varsó és Pozsony előttünk jár.

A védjegyre a legalább ötezer ügyféllel rendelkezők nyújthatnak be kérelmet.

A nemzetközi társadalmi haladást kutató intézet szerint Magyarország uniós viszonylatban jól teljesített.

Számos pozitív hatás mellett kevesebb hírhez jutottak és kevésbé voltak tájékozottak azok, akik otthagyták az oldalt.

Adóemelésekkel erősítenék a jóléti intézményeket, és a klímaváltozás ellen harcolnának.

A jóléti állam fenntartását garantálná a szokatlan kampányfogással.

Tavaly csak Bulgáriánál voltak jobbmódúak a magyar családok egy fogyasztást mérő mutató szerint, Románia ebben már két éve lehagyott minket.

Nőttek a bérek és a fogyasztás, csökkent a szegénység a KSH szerint 2015-ben.

Vagy esetleg nem a GDP alapján kellene mérni a jólétet?

Aggódott már azon, hogy a milliomosok között is nő a vagyoni szakadék? Hát itt az ideje aggódni.

Nincs még egy olyan ország az OECD-n belül, ahol ennyit nőtt volna 2007 és 2012 között.

Aki a nyolcvanas éveket headbangelve és villázva vészelte át, most kiegyensúlyozott és boldog.

Régóta támadják a GDP-t, hogy nem tökéletes mutatója egy ország jólétének. Ez igaz. Helyette egyre komolyabb szereplők akarnak valamiféle boldogságalapú mérőszámot is. Az a baj, hogy az viszont még rosszabb.

Újraalapították a korábban a takarékosság jegyében megszüntetett MNB-Jóléti Kft-t.

Gyakran úgy érezzük, hogy minden annyiba kerül, mint külföldön, valójában sokkal olcsóbb az ország.

Egy 36 országot érintő friss kutatás szerint a magyarok a legboldogtalanabbak. Biztonságban érezzük magunknak, de kevés a fizetés és utáljuk a politikát.

Egy konzervatív német lap „csapongó gazdaságpolitikáról” ír, és hogy ugyanott tartunk, ahol 2005-ben.

Nem kerültünk fel a Save the Children listájára.

Az élen nincs meglepetés: aki igazán jól akar élni, Norvégiát, Ausztráliát vagy Hollandiát választja.

Hiába szaladt el az államadósság és borult fel a költségvetés, a kiadások nem a jólétünket szolgálták. Mostanra elhagyott minket a régió, sokat dolgozunk egy Big Macért, és alig ér többet a fizetésünk, mint 1989-ben.

Az osztrákok az életszínvonalukkal a legelégedettebbek: az Imas közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint a megkérdezettek csaknem kilencven százaléka megnyugvással fogadja anyagi jólétét. Hasonló elégedettségi szintet mutat a véleménynyilvánítási szabadság és az egészségügyi ellátás (85, illetve 83 százalék).

Rosszabbul élünk, mint a csehek és a szlovének, jobban, mint baltiak, és sokkal jobban, mint a románok vagy bolgárok - de mi van lengyelekkel? Hasonlítsa össze velünk tudományosan-féltudományosan a volt szocialista és egyben leendő euróországok életszínvonalát.