Ismert társkereső alapítója halt meg az osztrák Alpokban
Gyakorlott pilóta volt.
Gyakorlott pilóta volt.
Tizenöt méter magas hullámok tehetik izgalmassá az utat.
A GPS jövőjét a több kilométer sziklán is áthatoló müonok jelentik.
A mesterséges intelligencia 10 000 tengeri mérföldön keresztül irányított egy óceánjárót.
A hadihajókon újra feltalálják a spanyolviaszt, jóllehet néhány baleset azért kellett hozzá.
A WeGo kültéren és beltéren is működne, és még azt is tudni fogja, melyik kaputól indul a repülőnk.
Kifinomult kiberháborús rendszer működik a hatalmas kikötőben, és nem tudni, hogy ki áll mögötte.
Minél többet tudunk a madárvonulásról, annál jobban látjuk, hogy semmit sem tudunk róla. Pedig érdekes lenne tudni például, hogyan lehet térképet DNS-be kódolni.
50-szer kevesebbet késik vagy siet, mint a meglévő űrbéli órák.
Pontosan úgy tájékozódik, ahogy a hangyák.
Lebegő nyilakat rajzolnak a szemük elé, hogy lássuk, hol kell kanyarodni.
Az agyi GPS fejlettsége független az általános intelligenciától. De vajon miért vált a tájékozódás az emberi agy mostohagyerekévé? És miért tájékozódnak jobban a férfiak, mint a nők?
A mágneses mező alapján tájékozódik az okostelefonunk. Az északi pólus elindult keletre.
Megváltoztatták a navigációs alkalmazás beállításait, mutatjuk, mit kell csinálnia, hogy újra javasoljon autópályás utat a Waze.
Miért nem fut rendesen a játék a Kreml közelében? És mi volt az a hibajelenség a Fekete-tengeren?
A fősávban is pöcögtetéssel navigálhatnánk, mint a Stories-ban, de ez csak egy kísérlet.
Könnyebb felfedezni a környék helyeit, és a szokásos ingázási útvonalunk is beállítható.
Ez azért érdekes, mert a kutatók még azt se nagyon tudják, hogyan tájékozódnak az emlősök.
Másfél évtized vizsgálati eredményeit publikálták egy rangos folyóiratban.
Hamarosan a közösségi közlekedésben is elindul az élő navigáció.
Avagy minek megy éjszaka az erdőbe az, aki nem akar eltévedni?
Megmutatjuk, hogy lehet kitalálni. Jó, ha kéznél van például a Göncöl-szekér. Kéktúra, 18. rész.
Magyar kutatók kísérletekkel bizonyították, hogy a vikingek valószínűleg kalcit kristályokkal navigáltak a tengeren.
Ezúttal a navigálásra koncentráltunk, mert nem egyszer előfordult már velünk, hogy a túra során elkeveredtünk egy másik útra.
Hogyan tudja, mikor lehet sávot váltani, vagy hogy hol ne üssön el gyalogosokat?
A keszekusza utcák viszont keményen megdolgoztatják a hippokampuszt.
Listákra menthetjük a kedvenc helyeinket, és előre elkészíthetjük a nyári bakancslistát.
Tízszer pontosabb navigációt ígérnek a Galileóval, ami az Egyesült Államokat is felbosszantotta.
Egyelőre még csak tesztelik a navigációs eszközökben általánosan elterjedt funkciót.
Az app megmondja, hol várható torlódás a sok balkanyar miatt.
Már az ókori görögök is tudták, hogy Boreász, Notosz, Eurosz, Zephürosz.
A rovarok navigációs képességeit irigyelték el a pilóta nélküli repülők fejlesztői.
Végre használhatjuk az offline böngészést – feltéve, hogy mától nálunk is elérhető lesz.
Nagyon szeretnék letörni a Google Térkép előnyét.
Ezzel tízre nőtt a navigációs rendszerben együttműködő műholdak száma.
Sok térkép és útvonaltervező van a mobilunkon, mégsem tudunk hatékonyan közlekedni.
A Google most jelentette be a valós idejű tömegközlekedési adatokat, itthon 2014 óta elérhető.
A beltéri navigációs rendszer az okostelefonok kameráját használja.
A képeken úgy tűnik, mintha itthon tesztelnék az NNG szoftverét.
Az MIT-n olyan megoldást keresnek, ami mindent figyelembe vesz egy hosszú utazáshoz.