3400 éves palotát fedett fel az aszály Irak északi részén
Az épület egy víztározó mélyén feküdt.
Az épület egy víztározó mélyén feküdt.
Június 17. az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja.
Akkora a hőség és a vízhiány, hogy több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát.
Rosszkor jött az aszály, aztán a monszunszerű esőzés is, tönkremegy a termény jelentős része.
Díjmentes előrejelző-rendszert indítanak.
Hiába jött meg az eső, sok őszi gabona már megsínylette a szárazságot.
Ezt tippeli Jakab István Magosz-elnök és fideszes képviselő, aki szerint a hétvégi eső sem volt elég a terményeknek.
Igazi tavaszi idő várható a hétvégén.
A gazdák már egy átlagos termésnek is örülnének.
Az őszi vetések fejlődését lassítja a szárazság, a gyümölcsfákban a fagy okozott károkat.
Két és fél hónappal tovább adja kedvezményesen a vizet az állam a gazdáknak, mert akkora a szárazság.
Ezt mondják a gabonatermesztők. Miből lesz így magyar kenyér?
Szakértők szerint a folyamat visszafordíthatatlan, vagyis Teheránt idővel szó szerint elnyeli a föld.
Egy vízgyűjtő területét fiókák százainak tetemei borítják és hallani a felmelegedett tojásokban rekedt madarak csipogását.
Késik az amúgy is csökkentett összegű területalapú támogatás, meg aszály is van.
Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a folyó vízállása ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alattuk alakul.
A csapadékhiány valószínűleg egész októberben folytatódik, legfeljebb a november hozhat változást.
A repce és az őszi kalászosok is sínylődnek az aszályban.
A talaj egyre szárazabb: a Balatontól keletre lévő országrészben már kritikus a nedvességhiány.
A svájci Brenetsi-tó vízszintje naponta 16 centiméterrel csökken.
Az MTA elemzése szerint légkörfizikai változások állnak a háttérben, melyeket a globális felmelegedés erősít fel.
7700 négyzetkilométernyi terület lángol nyugaton.
Extrém alacsony a Duna vízállása, mi pedig arra kértük olvasóinkat, hogy küldjenek nekünk látványos fotókat. Ezekből válogattunk.
Drónfelvétel készült a súlyos aszályról.
Tudósok egy csoportja új földtörténeti korszakként határozta meg jelenkorunkat, ami 4200 évvel ezelőtt kezdődött egy világméretű aszállyal.
Van, ahol a termés negyede tönkrement.
A nigériai összecsapás mögött egy, a kereszténységnél is ősibb konfliktus húzódik meg.
A szokásosnál lényegesen kevesebb a madárfióka a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Aki június 15-e előtt kötött rá biztosítást, az hiába mutogat a hőmérőre.
Rómában időszakosan már a vizet is elzárták.
Vízhiányos időszak kihirdetéséért lobbiznak a gazdák, mert úgy olcsóbban lehetne locsolni.
A Mongóliát és Észak-Kínát sújtó vízhiányt oldanák meg a veszélyes és ellentmondásos tervvel.
700 ezer ember szenved az aszálytól, több faluban nincs ivóvíz.
A lakosság több mint fele veszélyben van. 1,3 millió tonna kukoricára lenne szükségük.
Az árvizeket szenvedjük meg a leginkább, a vulkánok a legkevésbé veszélyesek.
Évekig tartó élelmiszerhiány, évtizedek óta nem látott szárazság vagy éppen esőzés bénít meg egész országokat. És még nincs vége.
A mikronéziai országra is lesújtott az El Nino.
Mi köze a klímaváltozásnak a terrorhoz? Több, mint gondolná. Az Iszlám Államnak és a Boko Haramnak is nagyon kapóra jött, és a dolog itt nem áll le. Szárazság, víz-, és élelmiszerhiány: ezek a terroristák legjobb barátai.
Az idei termés is rossz lesz, olyan drágulás jöhet, hogy könnyen új dopping után kell majd néznie.
Nem jött jól a brazíliai aszály, másfélszeresére is könnyen drágulhat a kávé.
A szárazság háborúkat és népvándorlást idézett elő, ami elpusztította a bronzkori civilizációt.
A hiány már most érezhető, drágulás is várható.
A déli tartományokban 312 milliárd forintnyi kárt okozott a szárazság. Északon az esővel küzdenek.
Ezért kétmillió embert kiküldött öntözni és ivóvizet vinni az aszályelhárító központ.
A tavaszi hideg időjárás és a tavaly augusztusi aszály miatt lassabban szaporodtak a méhek.
Hét év alatt annyi édesvíz tűnt el a térségből, amennyivel meg lehetne tölteni a Holt-tengert.
Ha ez így volt, akkor év végén a korábbinál mélyebbre süllyedt a gazdaság. De már látja a jobb jövőt.
Elkészült az aszálykezelési stratégia vitaanyaga.
Jobb a termés, mint amit vártak. A magyaroknak elég is lesz, de exportra alig marad.
Uniós forrásból 400 millió köbméterrel kell növelni, ennek költsége középtávon 46 milliárd forint.
Brutálisan árat emelnek, vagy reménytelenül eladósodnak – kilátástalan választások előtt a magyar húsipari cégek. Áfacsökkentést hiába kérnek, fordított áfát kaptak, bár nem akartak. Megmenti-e őket Budai Gyula újabb kérése?
Az aszály miatt a tavalyi fele volt a termés, az ukrán kukoricát a magyar ár feléért tudják behozni.
A trófeák súlya húsz százalékkal elmarad az átlagos években mért súlyoktól.
Több évtizedre szóló stratégiát készít a kormány, ősszel kezdődik a terv társadalmi vitája.
Csak novemberben derül ki, mekkora kárt okozott a szárazság, mondja Czerván György agrárállamtitkár. Élelmiszerválság nem fenyeget, de az aszály és következményei tartós problémát ígérnek.
Egy hónap alatt 10% volt az átlagár emelkedése, de a kukorica és a búza 25%-kal drágult a világban.
A minisztérium feloldotta az augusztus 22-én elrendelt országos tűzgyújtási tilalmat.
A csapadékmentes és forró nyár komoly aszálykárokat okozott országszerte. A gazdák közül sokan reménytelen helyzetbe kerültek és a kormánytól várják a segítséget.